TANÃTÃKNAK - Mozaik Kiadó
TANÃTÃKNAK - Mozaik Kiadó
TANÃTÃKNAK - Mozaik Kiadó
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
2012. május CSENGÕSZÓ<br />
már a súly a nyakatokat húzza. Elnehezedik<br />
a fejetek. Most a lábatok nehéz: nagyon nehezen<br />
emelitek. A súly elszáll – nagyon megkönynyebbül<br />
a testrész. Karotok, lábatok szinte magától<br />
emelkedik (vö. Gabnai, 2001: 78–79).<br />
2.3. Az érzékszerveket fejlesztõ<br />
gyakorlatok<br />
Az érzékszervek fejlesztésével kapcsolatos<br />
gyakorlatok arra ösztönzik a tanulókat, hogy pontosan<br />
figyeljék meg önmagukat, környezetüket és<br />
a környezetükben élõ embereket. Ezek a gyakorlatok<br />
egyben koncentrációs gyakorlatok is.<br />
2.3.1. A látás fejlesztése<br />
• Színek keresése<br />
A tanulók a megfigyelést önmagukon kezdik.<br />
– Figyeld meg, hány szín van a tenyereden!<br />
– Milyen színû a szemed, a hajad<br />
– Figyeld meg a ruházatod színeit!<br />
Utána ugyanezeket megfigyelik a társukon,<br />
majd a teremben keresnek meghatározott színeket.<br />
A következõ lépésben csukott szemmel képzelnek<br />
el különbözõ színeket.<br />
– Hány árnyalat van egy rózsa, egy tulipán szirmán<br />
– Hány színfolt van otthon a könyvespolcodon<br />
– Milyen színû a tavasz, a nyár, az õsz, a tél<br />
• A formák meghatározása<br />
A megfigyelés itt is önmagukon kezdõdik vonalak<br />
keresésével.<br />
– Figyeld meg, hány vonal van a tenyereden!<br />
– Figyeld meg, hány vonal van a kézfejeden!<br />
Utána ugyanezeket megfigyelik a társukon,<br />
majd megszámolják, hogy a teremben hány<br />
egyenes vonalat, hány kört, hány háromszöget,<br />
hány négyzetet látnak (Mezei, 1979:84).<br />
– Alkossunk szokatlan szóösszetételeket! Pl.: fekete<br />
fény, sötét boldogság, tarka szomorúság...<br />
Mit jelenthetnek<br />
– Soroljuk fel az évszakok színeit!<br />
– Soroljuk fel a napszakok színeit!<br />
– Magyarázzuk meg, miért mondjuk azt: „sárga<br />
irigység”, „zöld a méregtõl”, „lila lett a fejem”,<br />
„elsötétedett az arca”! Mondjatok ti is hasonlókat!<br />
(vö. Gabnai, 2001:23).<br />
– Mit jelentenek a következõ mondatok<br />
Rózsaszínben látja a világot.<br />
Rózsaszín szemüvegen át néz vagy lát valamit.<br />
Zöldeket beszél.<br />
Olyan fehér az arca, mint a fal.<br />
Fehérre mos valakit.<br />
Fehéren-feketén.<br />
Vörös, mint a pulyka.<br />
Vörös, mint a fõtt rák.<br />
Sárga, mint a viasz.<br />
– Gyûjtsetek színeket tartalmazó hasonló szólásokat<br />
és szóláshasonlatokat! Magyarázzátok<br />
meg a jelentésüket!<br />
• Szemmértékverseny<br />
A megfigyelés pontosságát fejleszti.<br />
– Próbáljunk megítélni egy-egy elõre kijelölt távolságot!<br />
– Szabad kézzel rajzoljunk egy 3 cm sugarú kört<br />
vagy 10 cm hosszú vonalat!<br />
– Vetítsünk egy képsort a tanulóknak, s utána<br />
kérjük meg õket, hogy idézzék fel sorrendben!<br />
– Az egyik tanuló elhagyja a termet, kint megváltoztatja<br />
a ruházatának egy részét, s mikor<br />
bejön, a többiek megállapítják a változást.<br />
– Egy tanuló megfigyel egy tárgyat, s azt a lehetõ<br />
legpontosabban leírja, a másik tanuló a leírás<br />
alapján lerajzolja.<br />
– Tegyünk ki tárgyakat az asztalra, nézzük meg<br />
alaposan! Takarjuk le valamivel, azután a tanulók<br />
írják le a tárgyakat a lehetõ legrészletesebben!<br />
(Mezei, 1979:84).<br />
• A színek szubjektív értékelése<br />
– Készítse el mindenki a színskáláját, s próbálja • Filmkamerázás<br />
megmagyarázni, miért éppen ezt a sorrendet A szemünket „filmkameraként” használjuk.<br />
állította fel, miért szereti inkább ezt a színt, – Mit látnánk a környezetünkbõl, ha felülrõl<br />
s miért kevésbé a másikat!<br />
fényképeznénk Mit, ha alulról<br />
MOZAIK KIADÓ 15
Change language