TANÍTÓKNAK - Mozaik Kiadó

CSENGÕSZÓ
2012. május
Hány szem makkot leltem
Válasz:..............................................................
Melyik napon és napszakban tettem a földbe
a makkot
Válasz:..............................................................
Mit vettem szerdán
Válasz:..............................................................
Mikor öntöztem meg
Válasz:..............................................................
Mit csináltam pénteken
Válasz:..............................................................
Mikor büszkélkedtem
Válasz:..............................................................
A tölgyfának hány ágáról, hány szem makkot
szedtem
Válasz:..............................................................
Helyes válaszok száma:
7: kiváló memóriád
5–6: legközelebb kicsit jobban figyelj
3–4: hosszú volt ez a nap
26
MOZAIK KIADÓ
4. Gondolkodás-képzelet
Ekettõ fogalmat nem választottam szét, hisz
igazán nem tudjuk elkülöníteni egymástól.
Az ismertetett gyakorlatokban egyaránt szerepet
kap a gondolkodás és a képzelet fejlesztése.
A problémamegoldó képesség és a rugalmas, jó
gondolkozás erõsítésének egyik módja az, ha
olyan játékokba merülünk, amelyek a megoldandó
helyzetekkel, problémákkal szembesítenek, s e
kihívások révén edzik és szélesítik a gondolkozást.
A világ megértéséhez fogalmi hidakon vezet
át az út, s minden kreatív gondolkodás alapja az
új fogalmi kapcsolódások létesítése.
Szókötõ:
Ezt a játékot játszhatjuk egyénenként, párban
vagy csapatban. Kérjük meg a gyerekeket,
hogy soroljanak jelentéssel bíró, érdekes szavakat,
ahogy eszükbe jut. Magyarázzuk el, ha
szükséges, hogy élõlényeket, tárgyakat vagy fogalmat
jelölõ szavakat gyûjtünk, amelyek valamilyen
kapcsolatba rendezik a többi szót. A javasolt
szavakat (10–12-nél ne legyen több) írjuk
fel a táblára, pl. fej, zsiráf, zsebkendõ, vakáció,
táska, léggömb, százszorszép, nap, rajzfilm, kalap.
A gyerekek gondolkozzanak el a szavakon
és próbálják meg összekötni õket. Írják fel vagy
kössék össze a szópárokat. (Fej és kalap: A kalapot
a fejünkön viseljük.) A gyerekek bemutatják
a szópárokat és elmondják, mi a kapcsolat.
Minden szókapcsolatért 1 pont jár, természetesen
vitába is szállhatnak egymással a csapatok,
ha szerintük egy-egy „kötés” értelmetlen.
Ábécé-s történetek:
Embert próbáló játék, amelyben úgy kell
megírni a történetet, hogy annak minden szava
azonos betûvel kezdõdjön. Kreativitás, fantázia,
illetve szó- és írásbeli kifejezõképesség kell hozzá.
A csapatok adott idõ után felolvassák a történeteket.
Szükség esetén szótárt is adhatunk
a csapatoknak. Szavazásra lehet bocsátani, kinek
sikerült legjobban a története.
5. Beszéd
Abeszédfejlesztés háromféle alapgyakorlatból
tevõdik össze: légzõgyakorlatokból, artikulációs
gyakorlatokból és nyelvmozgást segítõ
gyakorlatokból. Ezek komplex, tudatos
fejlesztésével érhetjük el csak kitûzött célunkat.
a) Légzõgyakorlatok:
A beszéd alapja a helyes beszédlégzés, ahol
a belégzés felgyorsul, a kilégzés lelassul. A rekeszizom,
a hasizom és a bordaközi izmok a tüdõ
tágulását segítik elõ, így a tüdõ alsó része is
megtelik levegõvel. Kezdetben a kezünket csípõre
téve ellenõrizhetjük a hasizmok mûködését.
A légzés mindig orron át beszívott és szájon
át kifújt levegõvétellel történik.
– Különbözõ távolságra helyezett gyertya (labda,
papírpillangó, vattacsomó, papírforgó
stb.) fújása. Változatok: csak billenjen, hajoljon
el, táncoljon a láng.
– Kézfejre tett vattapihe lefújása.
– (Képzeletbeli) lufit fújunk, kezünkkel jelezzük
a léggömb növekedését, amikor már jó nagy,
hirtelen durrantsuk el (taps).