TANÍTÓKNAK - Mozaik Kiadó

2012. május CSENGÕSZÓ
IRODALMI NEVELÉS–
ANYANYELVI NEVELÉS–
KULTÚRA
Dr. H. Tóth István
Népi kultúránk és az irodalom szerepe
a nyár évszak tanítása kapcsán
Elöljáróban
Kezünkbe vesszük-e Margalits Ede és
O. Nagy Gábor híres gyûjteményeit,
a szólásokkal, szóláshasonlatokkal, közmondásokkal
foglalkozókat, hogy az akár otthon
hallott példákat is, ugyanígy a tanulmányaink
idején gyûjtötteket is újabb darabokkal
gazdagítsuk Mert bizony bõ vizû források ezek
a kötetek ez idõ tájt is. A nyár évszakunkkal
kapcsolatosan ugyancsak bátran felüthetjük
ezeket a köteteket, ráadásul nem is egy helyen. 1
Rendszeresen alkalmazhatjuk a találós kérdéseket,
a közmondásokat, a szólásokat és a szólásszerû
hasonlatokat egy-egy mese, monda, népdal
elemzésénél, a tanulságok összegezésekor,
megfogalmazásakor, amikor a nyár lesz a témája
a történetnek, a lírai helyzetnek, mert e proverbiumok
szókincsbõvítõek és erkölcsi szempontból
is tanítanak a „furfangok” megértésére.
Ha a nyár és a többi évszakunkhoz kötõdõ
rigmusokkal kerülünk közelebbi kapcsolatba,
akkor az énektanítással összefüggésben szerzett
énekpedagógiai ismereteinket máris könnyedén
kamatoztathatjuk. A tapasztalatunk is megerõsíthet
bennünket, hogy a szimmetrikus ritmusú
(2/4-es, 4/4-es) mondókák, rigmusok pillanatok
alatt bevésõdnek a kisgyermekek tartós memóriájába,
s ezek nemcsak az ének, valamint a magyar
nyelv és irodalom tantárgycsoport feladattípusaiban
használhatóak. Vegyük példának
a „Hüvelykujjam almafa...” címû ujjmondókát,
amely a beszédgyakorlatok, a szókincsfejlesztés,
a vizuális nevelés s az ének-zenei nevelés körében
egyaránt tanítható, alkalmazható, s a harmadik
évfolyamig az írástechnika és a kreatív írás, továbbá
a nyelvtani tudást megerõsítõ írásgyakorlat
keretében is hasznosítható. A „Gyerekek szeretik
a perecet…” mondókát általában magukkal hozzák
a kicsinyek, majd az olvasásóráinkon tovább
mondogatjuk, s a negyedik évfolyamig egyéni
éneklés, vagy együtt dalolás alkalmával osztinátónak,
illetõleg hangsúlykeresõnek is használhatjuk
a 2/4-es és a 4/4-es ütem összehasonlításánál.
Azt hamar megtapasztaljuk a tanítási gyakorlatunkban,
hogy a kisiskolások életében csak
az a vers, az a mondóka, az az ének lesz maradandó,
amelyik mozgásos kíséretet is kap. Arról
van szó, hogy a tevékenykedtetõ feladatok vésõdnek
be eredményesebben, ezért a legcsekélyebb
terjedelmû dallamot vagy ritmizált szöveget
is kézmozgással, jelekkel és/vagy testbeszéddel
1
Itt következõ gondolatmenetem ihletõje, formálója és egyúttal szakmai lektora a kiváló közösségszervezõ,
példás pedagógiai eredményeket elért Zámbóné Kis-Illés Magdolna kiskunhalasi tanító-énektanár. Ezúttal is
köszönöm észrevételeit, tanácsait, az ehhez a sorozatomhoz is nyújtotta szakmai segítségét.
MOZAIK KIADÓ 3