Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

Nemcsak ezen munkában, de a legtöbb szerzınél is hasonlóan épül fel a monográfia.
Kezdıdik a település fekvésének, határának, geológiai alakulásának és
éghajlatának leírásával. Majd ezt a történelmi elızmények leírása követi. A
monográfia végén található az akkortájt divatos néprajzi ismertetı.
Ehhez hasonlít felépítésben HAÁN Lajos „Békéscsaba története” (1968),
valamint CZIRÁKY Gyula (1910) „Dunaföldvár monográfiája” címő írása. CZIRÁKY
kutatásait az Országos Levéltárban, az Egyetemi és Múzeumi Könyvtárban végezte.
Könyvtárnok volt a Szent-Ágoston Egyletben és minden könyvet megnézett, amit
Dunaföldvárról írtak. A monográfia több évi győjtımunka eredménye. 1910-ben a
község saját költségén adatta ki. A monográfia elején a község történetének irodalmát
dolgozta fel. İ már megemlíti azokat, akik már ebben a témában kutattak,
publikáltak. Emellett az apátság fejlıdését is bemutatta: „A kalocsai szeminárium
múzeumának asztala mellett fordítgattam egy latin munkából azt, ami a dunaföldvári
apátságra vonatkozott” (CZIRÁKY Gy. 1910:3).
A Magyar Városok Monográfiája c. sorozatot elindították 1927-ben. A sorozat
egyes köteteinek a felépítése hasonló, mindegyik a megírás elıtti néhány évtized adatait
győjti össze.
Kezdı kötete „Szeged monográfiája” (KISS F. – TONELLI S. - SZ. SZIGETHY V.
1927). A régmúltat vázolja fel, valamint részletesen leírja 1927 elıtti pár évtized
történetét.
Ugyanennek a sorozatnak negyedik köteteként jelent meg „Nagykanizsa
monográfiája” (BARBARITS L. 1929). Nagykanizsa életében ez egy úttörı munka, ez
idáig senki nem tett kísérletet ilyen nagyszabású monográfia írására.
A sorozat hatodik kötete „Makó és csanád-torontál vármegyei községek”
(LADÁNYI M. 1929) címen 1929-ben látta meg a napvilágot. Írója nem keres ok-okozati
összefüggéseket, csupán egy „adattár ez voltaképpen a jövı részére, kútfı egy
eljövendı történetíró számára” (LADÁNYI M. 1929:7). A megírás elıtti utolsó 15 év
eseményeit rögzíti. Semmiféle irodalomjegyzéket nem találhatunk, sem hivatkozásokat.
A településnek nem a megszokott földrajzi elhelyezkedésével, természeti adottságainak
leírásával kezdıdik a monográfia, hanem azonnal a történeti bemutatással. Mindent az
I. világháborúhoz viszonyított, ezen esemény volt a kardinális fordulópont. A
történeti részt három alegységre tagolta: az egyikben a háború (I. világháború) elıtti
16