Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

vették igénybe. A kapcsolat másik oldala, hogy a cukorrépa alacsony állatsőrőségő
vidéken csak rövid ideig ad jó termést, mert nagy a trágyaigénye. A cukorrépa tehát
egyrészt elısegíti, másrészt meg is követeli az állattenyésztés fejlıdését” (ENYEDI Gy.
1958:150).
Az ipari növények területének jelentıs növekedése jellemezte a Délkelet-Alföld
növénytermesztésének a felszabadulás óta elért belterjes fejlıdését. E növények közül
ebbıl a szempontból talán a cukorrépa volt a legfontosabb, amely csak kulturált
földmővelési viszonyok között volt termeszthetı eredményesen, termése –
melléktermékeket is figyelembe véve – sokféleképpen hasznosítható. A felszabadulás
elıtt a cukorrépaterület több mint 80%-a a nagyüzemeké volt (ENYEDI Gy. 1959). A
kisüzemek közül is mindenekelıtt a kulákgazdaságok foglalkoztak e tipikusan
árujellegő növény termesztésével. A felszabadulás után a feloszlott nagyüzemek
termelését a kisüzemek pótolni tudták, sıt a vetésterületet tovább növelték, a
termésátlagok viszont csökkentek. A Délkelet-Alföldön a cukorrépa a vetésterület 2,5-
3%-át foglalta el az 1950-es, 1960-as években (ENYEDI Gy. 1959), ami az országos
átlagot jelentısen meghaladta. Mind a termés, mind a termésátlagok nagyságát tekintve
hazánk legfontosabb cukorrépa termesztı körzete volt. A cukorrépán kívül jelentıs volt
a búza, kukorica termesztése is (ENYEDI Gy. 1963).
1988-ra a népesség száma jelentısen lecsökkent, 6939 fıre. Az 1980-1990
közötti idıszakban (BECSEI J. 1991) a népességcsökkenés oka nem csak az elvándorlás
volt, hanem a természetes fogyás is. Az 1980-as évekig természetes szaporodásról
beszélhettünk, utána már csak fogyásról, tehát a halálozások száma meghaladta a
születésekét. A férfi-nı arány a speciális katonai népesség miatt mindig úgy alakult,
hogy a férfiak voltak többségben, ez fordulatot vett az 1980-as években.
A települést többségben mindig magyarok lakták. 1980-ban a lakosok 99%-a
volt magyar. A magyarok mellett voltak még csekély számmal szlovákok, románok,
dél-szlávok, németek és egyéb nemzetiségőek (1. táblázat).
44