Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

3.4.2 A két világégés közötti Mezıhegyes
A világháború kitörése nem okozott krízishelyzetet. A kiesı munkaerıt a
gépállomány fejlesztésével pótolta a ménesbirtok.
Az I. világháború során a lóállomány 40%-a elpusztult, e tekintetben a
legnagyobb veszteség Mezıhegyest érte, mert innen adták az ágyúk elé, valamint a
huszárok alá a lovak nagy részét. Az I. világháború után az elmenekített
tenyészállományt visszahozták Mezıhegyesre és elkezdték szaporítani.
„A világháború után világszerte csökkent a mezıgazdaság jövedelmezısége,
kedvezıtlenre fordult a magyar mezıgazdaság helyzete is. A trianoni béke
megsemmisítette a korábbi gazdasági környezetet” (ERDÉSZ Á. 1986: 223). A
tanácsköztársaság idején a ménesbirtokot és összes üzemét köztulajdonba vették.
Ez az állapot 1919. március 20-tól 41 napig tartott, mert ekkor a román királyi
hadsereg megszállta Mezıhegyest. A román csapatok 1919. május 3-án foglalták el a
ménesbirtok összes üzemét. Rá egy szők évre, 1920. március 29-én kivonultak
Mezıhegyesrıl. Elvittek minden mozdítható gépet, állatot, a cukorgyárból a cukrot. A
berendezéseket nem szerelték le, ami az akkori igazgató, MALBASKI Milán
kapcsolatainak volt köszönhetı (KOVÁCS J. 2000). Ámde Trianonnal a répatermı
területek nagy részét Romániához csatolták, a Mezıhegyesi Cukorgyár ezért
kedvezıtlen helyzetbe került, elvesztette nyersanyagbázisának jelentıs részét.
1931 ıszén megkezdte mőködését a növénynemesítı telep. Az 1930-as
években fellendült a ciroktermelés (TÓTH I. 1986). Ekkor már étkezési borsót is
termeltek, elkezdték a komló termesztését is. Az 1930-as évek végén, 1940-es évek
elején igen kedvezıen alakult az idıjárás, ennek köszönhetıen rekord termésátlagok
születtek. A természeti szférában történt változás kihatott a gazdasági szférára.
A társadalmi szférára vonatkozóan 1930-ban a népesség korösszetétele a külés
belterületen jelentısen eltért egymástól. A 0-14 évesek száma igen magas volt, s ezen
korcsoport 83,1%-a élt külterületen (BECSEI J. 1993). Ezért jutottak jelentıs szerephez a
majori iskolák ebben az idıben. BALANYI Miklós (2004) írta le, hogy a 28-as majorban
az 1930-as években tovább nıtt a gyermekek száma, ezért újabb tantermet kellett
létesíteni. Gyakran volt járvány pl. az 1922/23-as tanévben skarlát miatt két hónapra
34