Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

jellemzı, ennek következménye a bıséges napsütés. Az éves napsütéses órák száma
több mint 2000 (PÉCZELY Gy. 1965). Az Alföld részesül a legnagyobb energia bevitelre
az év folyamán, ezzel szemben a hosszú hullámú kisugárzás során történı energia
leadás is itt a legnagyobb a csekély felhızetnek köszönhetıen. Az átlagos évi
középhımérséklet 10,6 o C. A vegetációs idıszak átlag hımérséklete 17,3 o C-ot is eléri.
A tényleges vegetációs idıszak 200 nap. A fagymentes idıszak általában április 10. és
október 20. között van (RÉTVÁRI L. 1991). A tél hóban szegény, ritka a tartós vastag
hótakaró, ennek következménye, hogy gyakran elıfordul a hótakaró nélküli kemény
fagy (PÉCZELY Gy. 1965).
Mezıhegyes hazánk egyik legmelegebb részén fekszik. Itt a csapadék több mint a
Közép-Alföldön (ENYEDI Gy. 1963). Az évi csapadékösszeg 600 mm, a vegetációs
idıszakban átlagosan 350 mm körüli. A terület hajlamos az aszályra, amely súlyos
károkat okozhat a mezıgazdaságban (HORVÁTH Sz. – SÜMEGHY Z. 1999). A tél hóban
szegény, az átlagos maximális hó vastagság 18-20 cm (ENYEDI Gy. 1963). A hótakarós
napok száma 30-33 között váltakozik (HORVÁTH Sz. – SÜMEGHY Z. 1999).
Jellemzıek a D-i és a DK-i szelek az északiak mellett. A terület éghajlata és
talaja tökéletesen megfelel hıigényesebb és közepes vízigényő növények termesztésére
(RÉTVÁRI L. 1991).
A területen alföldi mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom talaj
található. Ezek az ország legtermékenyebb talajai. Jellemzıjük, hogy középkötött
(WISCHÁM Z. 1954), mélyrétegő, morzsalékos szerkezető, humuszban gazdag, jó
szellızı és vízháztartású, semleges vagy gyengén meszes kémhatású talajok. A jó
talajadottságoknak elsısorban a mezıgazdaság területén fontosak.
Mezıhegyesen a „potenciális erdıtársulások, a pusztai és sziki tölgyesek
gyakorlatilag eltőntek” (RÉTVÁRI L. 1991:12). Az utakat szegélyezı fasorok, a
belterület É-i és ÉK-i részén, a Királyhegyesi Száraz-ér melletti, valamint a Belsı-
Peregpuszta vasútállomás közeli és az erdészház környéki zöld területek mindegyike
ültetett, többségében lágy és keménylombos erdı. Mezıhegyes természeti értékekben és
látnivalóban igen gazdag település. A Ménesbirtok központjának épületeit övezı
platánfák valódi faritkaságok. A római katolikus templom körüli tér fái között a
vérbükk a legismertebb. 1989-ben kezdeményezték a belterület fáinak és parkjainak,
valamint egyes majorok étékes faegyedeinek, fasorainak a védetté nyilvánítását.
48