Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

4 Az utóbbi húsz év
Mezıhegyest 1989-ben városi rangra emelték másik 40 településsel együtt. A
települések vezetıi késztetést éreztek arra, hogy nagyközségük várossá váljon
(TRÓCSÁNYI A. – PIRISI G. – MALATYINSZKI SZ. 2007). Sokan ettıl remélték – többek
között Mezıhegyes vezetése is (ZSÓTÉR B. 2008d) – a válságból való kijutást, de az
esetek nagy részében hiába (PIRISI G. – TRÓCSÁNYI A. 2007).
Megtörtént a rendszerváltás, az újonnan választott parlament 1990-ben vezette be a
helyi önkormányzati rendszert, ezáltal megszüntette a helyi önkormányzatok
hierarchiáját, törvényben rögzítette (1990. évi LXV. tv.) többek között a helyi
önkormányzatok feladatait is, mint például: a települési önkormányzat köteles
gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az egészségügyi és szociális alapellátásról,
az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról, közvilágításról stb.
A dolgozat jelen fejezetében – már a történeti résznél is alkalmazott – tetraéder
modell figyelembevételével a hipotéziseimet fogom igazolni, némely esetben pedig
megcáfolni. Ennek érdekében klasszikusan a természeti szféra bemutatását a társadalmi-
, gazdasági- és az infrastrukturális szféra vizsgálata követi.
4.1 Természeti szféra
Mezıhegyes a Körös-Maros-közén fekszik. A táj kialakításában, a hordalékok
felhalmozásában fıleg a Marosnak volt fontos szerepe. A Maros hordalékkúpjának
palástja majdnem 80 km-es sugarú félkörben terül el. Mezıhegyes felszínét
pleisztocénkori vastag infúziós lösz borítja, határának egésze alacsony, ármentes síkság
a tengerszint felett 100 m-rel. Voltaképpen tájhatár. A Csongrádi síkság és a Csanádihát
határán fekszik (RÉTVÁRI L. 1991). A Maros hordalékkúpja és a délkelet-alföldi
lösztábla (Békés-Csanádi löszhát, Körös-Maros köze) K-en élesen elválik Románia Nyi
határvidékén a Hegyes-Drócsa gránitos tönkhegységétıl (LÁNG K. 1960). Itt a 120 m-
en a tengerszint felett lévı alföldi peremtıl 2 km-re K-re már 400 m-nél nagyobb
viszonylagos magasságú hegység emelkedik (világosi Hidegkút-hegy 573 m). Ez az
aradi Hegyaljánál kialakult felszín a Maros pliocénvégi-jelenkori hordalékkúpjának
csúcsa, ill. K-i pereme, innen Ny és ÉNy felé kb. 70 km-re húzódik a hordalékkúp-
46