Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

és kiváló arányérzékkel feldolgozó munkának legfıképpen a bevezetı fizikai földrajzi
fejezeteibe helyenkint szinte érthetetlen elírások és tévedések csúsztak be” (MENDÖL T.
1943:150).
„Esztergom a dorogi iparvidék városa” (LETTRICH E. 1964) kiemelkedik a többi
közül, ugyanis ez már nem csupán a történetírásról szól, hanem a magyar
városiasodási folyamatról, azon belül a kisvárosi centrum szerepérıl is. Ez már
méltán nevezhetı földrajzi monográfiának.
Az 1960-as évek közepétıl Békés megyében komoly szakembergárda alakult ki,
amely tagjai idırıl-idıre képesek voltak színvonalas helytörténeti munkák írására
(DÖVÉNYI Z. 1979). Ezt a sort követte „Békéscsaba földrajza” (TÓTH J. 1976), amely
egy komplex földrajzi feldolgozás. MÉSZÁROS Rezsı (1977) szerint túl tudtak lépni az
egyszerő leírás szintjén, bıséges, jól összeállított adatsorok, széleskörő szakirodalmi
tájékozódás jellemzi, emellett „a könyv lényegében követi a földrajzi monográfiák
hagyományos felépítését” (MÉSZÁROS R. 1977:506).
A „Gyomai tanulmányok” (SZABÓ F 1977) monográfiának indult, mivel csak
részek készültek el belıle (tizenöt tanulmány), tanulmánykötetként adták ki. Nagy
problémája, hogy a település természetföldrajza nem kapott helyet a munkában
(DÖVÉNYI Z. 1979), valamint a helység történetének folyamatos bemutatásával adós
maradt (KÓSA L. 1980).
BECSEI József (1972) „Békés, az átalakuló agrárváros” c. munkájáról BELUSZKY
Pál (1973) írt véleményt. Szerinte a hagyományos településföldrajzi feldolgozásokat
követi tartalma és formája egyaránt. A mő középpontjában az 1970-es évek eleji Békés
funkcióinak és térbeli szerkezetének leírása van.
Szeghalomnak is készült monográfiája (MIKLYA J. – SZABÓ F. 1979), mely
inkább nevezhetı történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányokat tartalmazó kötetnek.
Két földrajzi tárgyi munka található benne, amely önmagában is megállja a helyét.
TÓTH József (1982) a földrajzi szakirodalom által számon tartott földrajzi monográfiák
sorába illeszkedınek tartja e munkát, csak úgy, mint Kazincbarcika földrajzát (TÓTH J.
1985).
A Földrajzi monográfiák X. kötetének címe: „Dunaújváros földrajza” (ÁDÁM L.
– BOROS F. 1979). A szerzı nem elégszik meg természetföldrajzi tényezık,
gazdaságföldrajzi adottságok elemzésével, hanem hangsúlyt fektet a földrajzi fekvésbıl
eredı helyi és helyzeti energiák tényezınkénti komplex vizsgálatára (RÉTVÁRI L. 1981).
18