Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

megindulása esetén nyerhetnék vissza” (HÉZSER A. 1934: 122). A mezıhegyesi
cukorgyárban a két világháború között beruházások történtek, ennek
következtében megnövekedett a kapacitás, az ehhez szükséges mennyiségő
cukorrépa szállításához szükség volt gazdasági vasúthálózat továbbépítésére
(KOVÁCS I. 2000). Tehát a gazdasági szférában történt változás, jelen esetben a
Mezıhegyesi Cukorgyár beruházásainak köszönhetıen fejlıdött az infrastruktúra.
7. kép A hajdani mezıhegyesi Cukorgyár. Az elıtérben vasúti sínek. (Korabeli képeslap)
Forrás: Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának anyagából
A két világháború között az úthálózat jelenlegi képe lényegében kialakult.
Mezıhegyest az 1920-as években bekapcsolták a közúti hálózatba. Itt a Horthycsalád,
az Ipari Rt., valamint a földbirtokosok érdekei játszottak közre (BORBÁS L.
1973). Amikor a gépkocsi használat kezdett elterjedni, elkezdték kikövezni az utakat.
Elıször a Pitvaros-Mezıhegyes útszakasz makadámburkolata készült el. Utána a
határmenti mőutat építették ki Mezıkovácsházán át, majd a Battonya felé vezetı utat
rakták ki macskakıvel. Ezekkel az utakkal párhuzamosan megmaradtak, ill.
használatban maradtak a nyári földutak is.
Összefoglalásként megállapítható, hogy az elsı világháború utáni nehéz
gazdasági helyzetbıl nemcsak talpra állt a ménesbirtok, hanem „virágkorát” élte.
A gazdaság fellendülésével fejlıdött az infrastruktúra, változás történt a természeti és a
38