Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

iztosította. A tüzeskazánokat, a ló és szamár vontatta járgányokat felválthatta a
villanymotor (TÓTH I. 1986).
A vizsgált idıszakban a ménesbirtok alapított egy tanonciskolát, ahonnan
szakmunkások kerültek ki. Erre az I. világháború után létrejött szerszám- és gépgyár
képzett munkaerıvel való ellátása miatt volt szükség. Itt is láthatjuk az összefüggést, a
gazdasági szféra hatására fejlıdött az infrastruktúra, jelen esetben az oktatás.
„Valamely ország vagy vidék közlekedési viszonyainak fejlettsége a természeti
adottságok és a kulturális tényezık függvénye. A felszín és az éghajlat szabják meg a
közlekedés módját és lehetıségeit, de ugyancsak ezek határozzák meg a termelés és az
emberi település minemőségét is. A lakosság kulturális készsége dönti el, hogy milyen
mértékben sikerült az embernek az illetı tájat birtokába venni, illetve annak természeti
adottságait kihasználni. Tehát a közlekedés fejlettségét végeredményben a település
intenzitása, vagyis a népsőrőség és a civilizáció foka határozza meg” (HÉZSER A. 1934:
121).
A közlekedési térképet az egyes területek civilizációs fokmérıjének tekintette
HÉZSER. Valamely ország közlekedését a technika fejlıdése átalakíthatja, egyre jobban
megrövidíti idıben a távolságokat s legyızi a felszín addig leküzdhetetlennek látszó
akadályait, mégsem mondhatjuk, hogy a modern közlekedés tisztán technikai kérdés.
Ugyanis „minden olyan jelenség, mely térben foglal helyet, természeti környezetével
szerves összefüggésben van s ehhez képest helyrıl-helyre eltérı sajátosságai vannak,
földrajzi ténynek tekinthetı. Már pedig a közlekedés, bármilyen fejlettséget is ért el,
sohasem vonhatja ki magát a földrajzi jelenségeknek, vagyis a levegınek, víznek
felszínnek és növénytakarónak befolyása alól. Abban a nagy átalakulásban, amely az
ember munkája következtében a Földön végbement, a Föld birtokbavételében, az egyes
földrészek gazdasági és szellemi kapcsolatának megteremtésében, a települések
fejlıdésében igen nagy szerepe volt és van a közlekedésnek. Minden kultúrtájnak
legfontosabb földrajzi bélyegei: a mővelés alá fogott felszín, a települések és az
úthálózat” (HÉZSER A. 1934: 121). Az 1930-as évek gondolkodóit foglalkoztatta az
ember és a természet kölcsönhatásának vizsgálata. RÉVAY a következı kérdéseket
vetette fel egy tanulmányában: „Van-e földrajzi feltétele, a tájban rejlı oka annak, hogy
egy gyár létrejött, hogy éppen ott jött létre és nem máshol? A vállalat keletkezése és
fejlıdése okozott-e változást a tájban és milyeneket” (RÉVAY Z. 1939: 46.)?
36