Az Ã©rtekezÃ©s - PTE TTK FI - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

More documents

Recommendations

Info

9. térkép Mezıhegyes az 1984-es katonai felmérés 1950. évi helyesbített térképszelvényén (L-34-66-B-a) Forrás: HM HIM Hadtörténeti Múzeum Hadtörténeti Térképtárának anyagából 10. térkép Néhány mezıhegyesi major az 1984-es katonai felmérés 1950. évi helyesbített térképszelvényén (L-34-54-D-c) Forrás: HM HIM Hadtörténeti Múzeum Hadtörténeti Térképtárának anyagából 40
Ez idı tájt megindult a belterületen a telkek kiosztása is. Ez a változás kihatott a társadalmi szférára is. Tudatosan elkezdték a majorok felszámolását és a lakosság belterületre telepítését. Ennek tudható be, hogy a külterületen élık száma idıvel lecsökkent, de az Alföld egészéhez viszonyítva még mindig magas értéket képviselt. A külterületi népesség korstruktúrája is változáson ment át. A 60 év felettiek aránya megemelkedett, míg a gyermekkorúak aránya lecsökkent. Tehát a majorok népessége elöregedett. <strong>Az</strong> 1950-es évek tervutasításos rendszere Mezıhegyes cukoriparának fejlıdésére negatívan hatott. A második világháború után a magyar cukorgyárak a folyamatosan fejlesztett nyugat-európai üzemekhez képest fokozatosan lemaradtak. <strong>Az</strong> 1950-es évektıl az 1960-as évek végéig újra lassú fejlıdés volt tapasztalható (MOLNÁR F. 1969). Nıtt a cukorrépa vetésterülete, emelkedtek a hozamok, de hiányzott a gépesítés és a megfelelı munkaerı. Magyarország kénytelen volt a cukrot importálni. A hatvanas évek derekára a szocialista mezıgazdasági nagyüzemek politikailag és gazdaságilag megerısödtek, az egyesülések révén megfelelı üzemnagyságot értek el. A gazdasági szférán belül meg kell említeni a szocialista nagyüzemesítés eredményeként létrejött a Mezıhegyesi Mezıgazdasági Kombinátot, amely ebben az idıszakban Békés megyének, Magyarország egyik legfontosabb agrárrégiójának egyik legjelentısebb bázisüzeme volt. Úgy jött létre, hogy a Ménesbirtokhoz hozzácsatolták a dombegyházi és a bánkúti állami gazdaságot. Mezıhegyesen nem volt téeszesítés. A népesedést jelentısen befolyásolta a más helyi ipari üzemek megszőnése, illetve nehéz gazdasági helyzete. Például a szeszfızde az 1960-as években zárt be. A kendergyár sorsa is nagyon hányatott volt. Ebben az idıszakban vált világviszonylatban is újból híressé a mezıhegyesi lótenyésztés. A lósőrőség, vagyis a 100 kh mezıgazdasági területre jutó lovak száma a Délkelet-Alföldön, a Duna-Tisza közén, a Dunántúl D-i DK-i részén a legtöbb (ASZTALOS I. 1963). Mezıhegyesen a lóállomány „az 1875-ös állatszámlálás óta természetesen csökkent, de idıszakonként átmenetileg emelkedik, és a csökkenés kisebb mértékő, mint országosan. 1935 és 1954 között az ország lóállománya 23%-kal, a Délkelet-Alföldé csak 17%-kal lett kisebb. 1955-1957 között újra növekedett” (ENYEDI Gy. 1959:61). A Délkelet-Alföldön 1959-ben az ország lóállományának 16,4%-a volt, ez a sertéstenyésztés arányát is meghaladta. ASZTALOS István (1966) 41
Page 1 and 2: PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természett
Page 3 and 4: Bevezetés Miért éppen Mezıhegye
Page 5 and 6: 1 Célkitőzés Dolgozatomban célu
Page 7 and 8: 2 Kutatási anyag és módszer Az e
Page 9 and 10: körülhatárolható válaszokat ka
Page 11 and 12: 3 Irodalmi összefoglalás 3.1 Felh
Page 13 and 14: A ménesbirtok különválását a
Page 15 and 16: 3.3 Néhány településmonográfia
Page 17 and 18: történeti összefoglalót olvasha
Page 19 and 20: Mezıberény monográfiája (TÓTH
Page 21 and 22: 1. térkép A ménesbirtok részér
Page 23 and 24: A körülhatárolt területet VERTI
Page 25 and 26: A ménesintézet megalapításával
Page 27 and 28: közkatona volt. A lóállományt v
Page 29 and 30: A kiegyezés lehetıséget teremtet
Page 31 and 32: 7. térkép Mezıhegyes a harmadik
Page 33 and 34: 8. térkép Az Alföldi Elsı Gazda
Page 35 and 36: ezárták a 39-es majori iskolát.
Page 37 and 38: Nagyon fontos szerepe van a telepü
Page 39: társadalmi szférában is. ERDÉSZ
Page 43 and 44: ipari növények közül a legjelen
Page 45 and 46: 1. táblázat A népesség etnikai
Page 47 and 48: felszín kb. Békéscsaba, Tótkoml
Page 49 and 50: Napjainkra már a belterületen és
Page 51 and 52: A népesség területi átrendezıd
Page 53 and 54: 2. táblázat A Mezıhegyest érint
Page 55 and 56: 11. térkép Az elvándorlók szám
Page 57 and 58: megváltozott, ugyanis a cukorgyár
Page 59 and 60: Magyarország népessége folyamato
Page 61 and 62: össznépesség 20,8%-a tartozott e
Page 63 and 64: végzettek a 15 éven felüli népe
Page 65 and 66: A 100 fı foglalkoztatottra jutó g
Page 67 and 68: A gazdasági szféra széteséséne
Page 69 and 70: egisztrált vállalkozásával. 200
Page 71 and 72: költsége idıvel csak nı. Ezzel
Page 73 and 74: A sertések a mezıhegyesi állatá
Page 75 and 76: fı 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
Page 77 and 78: A kormány 2004. március 31-i - Me
Page 79 and 80: 1992. június 30-i határidıvel 70
Page 81 and 82: Ennek alapján 224 fı munkaviszony
Page 83 and 84: megállapodással az ott épített
Page 85 and 86: Ha az eladott vasúti menetjegyeket
Page 87 and 88: észe. A leadott áruk, anyagok 65%
Page 89 and 90: 16. térkép Az átlagos forgalom v
Page 91 and 92:
De ha jobban megnézzük az ábrát
Page 93 and 94:
Az imént közölt adatokat óvatos
Page 95 and 96:
presszó, cukrászda; 11%-a üzemi
Page 97 and 98:
vagy a Földhivatalban), ezzel egy
Page 99 and 100:
feltehetıleg „kedvelt szállodá
Page 101 and 102:
küzdı családok gyermekei részé
Page 103 and 104:
középiskolában kialakult kedvez
Page 105 and 106:
észére. Szakrendelésekre vagy Me
Page 107 and 108:
23. táblázat 100 lakásra jutó l
Page 109 and 110:
20. térkép A lakásállomány vá
Page 111 and 112:
Szarvas (13,6%). Megyei átlagnál
Page 113 and 114:
1920-1944 között meglepıen kevé
Page 115 and 116:
evezetve az elektromos áram. 1960-
Page 117 and 118:
megvásárlásához pedig pénzre v
Page 119 and 120:
Magyarország uniós csatlakozása
Page 121 and 122:
az egy km közüzemi vízhálózatr
Page 123 and 124:
4.5 A fennmaradt majorokról 1784-b
Page 125 and 126:
46. major A majorban egy állandó
Page 127 and 128:
A korábbi fejezetekben már említ
Page 129 and 130:
során derült fény. A környezı
Page 131 and 132:
gyakoriságára a napi bevásárlá
Page 133 and 134:
volt kötve a gázvezetékre. Ez az
Page 135 and 136:
6 A kutatás további irányai A di
Page 137 and 138:
Irodalomjegyzék 1. A Központi Sta
Page 139 and 140:
Tudományos Ismeretterjesztı Társ
Page 141 and 142:
39. BELUSZKY P. 1999: Magyarország
Page 143 and 144:
61. CSOMÓS I. 1967: Békés megye
Page 145 and 146:
77. ENYEDI Gy. 1958: Cukorrépa ter
Page 147 and 148:
Simpozion Stiintific, Management si
Page 149 and 150:
117. KÉZ A. 1962: Az Alföld talaj
Page 151 and 152:
136. LIPCSEI J. 1967: Hústermelés
Page 153 and 154:
156. NEMES P. 1983: Gondok és gond
Page 155 and 156:
175. PERNEKI M. 1976: A mezıhegyes
Page 157 and 158:
193. SÁSNÉ BALDA D. (szerk.) 1996
Page 159 and 160:
212. SZŐCS L. 1979: Békés megye
Page 161 and 162:
230. TÓTH J. 1981: A településh
Page 163 and 164:
251. WAGNER R. 1956: Adatok a Délk
Page 165 and 166:
Függelék Felmérés a vásárlás
show all

Az Ã©rtekezÃ©s - PTE TTK FI - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?