Az értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

Mindezek vizsgálata után alakítottam ki a történeti fejezet szerkezetét. Az
úgynevezett kardinális fordulópontok az én dolgozatomban is hasonlók, mit az
említett mővekben. Ezek: a két világháború, valamint a rendszerváltás. Eszerint
alakítottam ki az alfejezeteket: „Mezıhegyes megalapításától Trianonig”, „A két
világégés közötti Mezıhegyes” és „A második világháborútól a rendszerváltásig”. Az
egyes idıszakokat a tetraéder modell segítségével tártam fel, tehát a négy szféra
közötti összefüggéseket, a Mezıhegyesre vonatkozó speciális összefüggéseket
kerestem.
3.4 Mezıhegyes történeti fejlıdésének fıbb vonásai
3.4.1 A Ménesintézet megalapításától Trianonig
Mezıhegyes kezdettıl fogva magán viselte a tudatosan tervezett települési
jelleget, központjának városias jellege miatt elütött a környezı községektıl (BALANYI
M. 1999). II. József 1784. december 20-án kelt rendeletében intézkedett egy
magyarországi katonai ménes felállításáról. Elıször is a megfelelı terület
kiválasztása volt a legfontosabb. A mezıhegyesi puszták mellett döntöttek. A
ménesbirtok részére kiszemelt területet láthatjuk a következı térképszelvényen
bejelölve (1. térkép), amelyet még az elsı katonai felmérés elıtt készített Müller Ignác.
Az elsı katonai felmérés térképén (2. térkép) „Szálás zu Mezı Hegyes” néven, az ezt
körülvevı terület pedig „Puszta Mezı Hegyes” néven szerepel. Ez a vidék a
lótenyésztés szempontjából nagyon jó adottságokkal rendelkezett. ERDÉLYI (1827) azt
írta róla, hogy rajta a festı buzér és a csülleng egész embermagasságnyira megnıtt
vadon. A füves puszta gazdag takarmányellátással kecsegtetett. Az idıjárási viszonyok
is a célnak megfelelıek voltak (HEGYFOKY K. 1906).
Mezıhegyes földje a ménesintézet megalakulásakor és még ezután is sokáig, a
kitőzött célnak megfelelıen legnagyobb részben „füvelı, csak alig számbavehetı
részben használtatott mint szántóföld” (RUISZ Gy. 1888:167).
20