in memoriam verseghy ferenc 5. - Verseghy Ferenc Elektronikus ...

vállalkozása egy többévtizedes (a külvárosi színházak nyelvhasználatára ésszemléletére támaszkodó) gyakorlatra épült, kitűnően kihasználva a levélbiztosította lehetőségeket, a tapasztalat és a látszat dichotómiájából fakadófeszültségek kommentárjaira épülő humoros előadást, Gaál Györgynek viszontmeg kellett teremteni a városba tévedt-került palóc lereagálási gesztusainak nyelvieszköztárát, jóval kevesebb előzmény után. Hiszen Gvadányi elbeszélő költeményenem a Gaál művelte irányba mutatott, jóllehet típusteremtése a népszerűségmegszerzésének példája lehetett. Éppen ezért Gaál nyelvi humora sokkal szűkebbtérre korlátozódik, mint Richteré, valójában egyetlen forma töltődik meg aligváltozó megfigyelésekkel: érezhető Gaál erőfeszítése, ‘hogy elfogadhatóvá tegye aFurkáts Tamás megfigyeléseivel kapcsolatos, „implicit” kommentárokat, ésegyszerre adja beszámolóját a tarkának bemutatott városi életről és afurcsaságokról, amelyek mindenekelőtt a szemlélő szemében tűnnek furcsának. Azelső levélben már kialakult az a Richtert követő előadási mód, amely aztánvalamennyi füzet valamennyi leveléből visszaköszön. Túlságosan kevés jelent mega nyilván hosszabbra tervezett sorozatból, hogy sikeréről vagy sikertelenségérőlszámot adhassunk, annyi inkább a siker mellett szól, hogy Gaálkezdeményezésének Verseghy személyében folytatója akadt. Az azért (ezzelszemben) megfontolandó, hogy miért más címen folytatta Verseghy, más címen,más formában, más jelleggel. Ha az olvasóközönség megszokta, nagyonmegkedvelte volna A tudós palóc leveleit, a jóérzékű kiadó talán rá tudta volnavenni a pénzszűkében lévő költőt (legalább) a cím megtartására. A tudós palóceszerint nem vált oly népszerű alakká, mint bécsi elődje, így a folytatás egybenújrakezdés, egészen más elvek, más „poétika” szerint.Mivel Verseghy vállalkozása címében valóban Sterne-re utal, hogy ezzel azutalással véget is vessen a Sterne-honosításnak. Ugyanakkor az ajánlással és azolvasót megcélzó előszóval mintha a Don Quijote lebegett volna a szeme előtt. 30Hogy aztán a két kiadott és az egy kéziratban maradt kötetke mindegyik„felmenő”-jétől eltérjen. Méghozzá alapjában. A Richter–Gaál György vállalkozástannyiban látszik követni, hogy jórészt megőrzi a levélformát, amelyet aztán holverssel, a sokáig kiadatlan harmadik füzetben nyelvészeti értekezéssel /!/, 31 másutttermészettudományos fejtegetéssel, elbeszéléssel, folytatásban közölt elbeszélőkölteménnyel tarkít. A közönség várható érdeklődését megcélzó kedélyeskedőhumoroselőadás sem marad változatlan: mintha (az ajánlást és az előszótleszámítva) a folytatás szándékával indulna, hogy néhány lap után nemegyszerűen igényesebb, mondhatnám azt is: „irodalmibb” anyagot adna közre,továbbgondolná a XIX. század elejének irodalmi-nyelvi gondolatait. Egészentávolról Sterne-re és Cervantesre emlékeztet, hogy Verseghy saját előadásáraigyekszik reflektáltatni megszólaltatott szereplőit, mintegy a könyv készülésénekfolyamatába vezeti be olvasóit. S mindennek kapcsán olyan előadásbeli-stilisztikaikérdéseket fejteget (egyáltalában nem humorosan, nem parodisztikusan), amelyekugyan Cervantesnél és Sterne-nél is megtalálhatók, csakhogy ott műfajparódiaformájában. Verseghy a maga evolucionista szemléletének igazáról akarjameggyőzni remélt olvasóit, ennek révén beavatja a maga által folytatott Querellebe32 (amely aztán Rikóti Mátyásának is tárgya lesz). A magyar regényelőzményeinek 33 periódusáról általában elmondható, hogy a regényre,30Cervantes a Don Quijote mindkét kötetében eljátszik az ajánlás és a bevezetés parodisztikusváltozatával.31Verseghy Ferenc kiadatlan írásai II. 22-31. A szövegközlés pontatlan. A helyesírási önkényességmellett felróható néhány elírás: az első bekezdés 5. sorában leggyengébb helyett legmélyebb értendő, amásodik bekezdés 13. sorában az és után kimaradt: „arra kértem, hogy közöllye velem azon...” Vö:OSzK Kt. Oct. Hung. 1475.32Vö. tőlem: „... ki eszével végre megalktatván szívét...” In: In memoriam Verseghy Ferenc 4, 25-32.33György Lajos terminusa. Vö. 14. sz. jegyzet