in memoriam verseghy ferenc 5. - Verseghy Ferenc Elektronikus ...

karaktere jórészt közösnek mondható. E csoportok többnyire valamilyen egyháziintézményhez is kötődtek, ez, illetve az itt kibontakozó, erre épülő szellemi közegjelentette azt az elsődleges nyilvánosságot, amelyben az új irodalom előszörmegfogant, s amelyből egy tágasabb közeg nyilvánossága felé tartott.A felvilágosodás irodalma első nemzedékének tagjai között szép számmaltalálunk olyan egyházi értelmiségit, aki valamely rend tagja. Feltűnő, hogy aversújítás egyik fontos területe, a klasszikus formák meghonosítása terén milyennagy szerepet játszottak a jezsuiták. Csoportot nem alkottak, mertszemélyeskedéssé fajuló ellentétek feszültek néhányuk között, de irodalmitevékenységük köre és jellege alapján mégis összetartoznak. Az 1770-es, 1780-asévek fordulóján Pesten, a pálosoknál alakult ki egy kör, amelyben BessenyeiGyörgy szellemi társakra lelt. A Kreskay Imre nevével is fémjelezhető csoportnakolyan tagjai voltak, mint Ányos Pál, Virág Benedek és Verseghy Ferenc. Bessenyeiés a Pesten házat vivő Orczy Lőrinc írói köre tehát egy egyházi értelmiségicsoporttal fonódott össze, közöttük bontakozott ki az a gazdag episztolairodalom,amely – mint irodalmiságuk egyik lehetséges létmódja és műfaja – fontosjellemzőjük lett. Az Orczy-házhoz kapcsolódott a pesti piaristáknál tanuló BatsányiJános is, szellemi közege jórészt azonosnak mondható az előbbiekével. Az 1780-asévek végére az egyházi oktatási intézményekben kialakuló szellemi körök váltakjelentősekké. Elsőként emelendő itt ki a debreceni református kollégium s benne aCsokonai idejében működött diákközösség, ezek meghatározóan formálták a költőszellemi arculatát. Fontos szerepet játszott továbbá a pesti és pozsonyi papiszeminárium, összekapcsolódva az egyetemmel, illetve az akadémiával, valamint asoproni evangélikus líceum diáktársasága is, ezekben tűntek fel olyan írók, költők,mint Dayka Gábor, Kisfaludy Sándor, Kis János, Berzsenyi Dániel, hogy csak alegjelentősebbeket említsem.Ezek a jobbára egyházi szervezetekre épülő szellemi közösségek jelentettéktehát a felvilágosodás kori irodalom egy sajátos nyilvánosságformáját, ezekbőlformálódott ki a személytelenebb közönség jelentette nyilvánosság. E kisebbközösségek vagy szellemi csoportok egyben az irodalmi megújulás egy-egyjellegzetes útját is képviselték: közvetítettek egy-egy hagyomány szálat, amelyek aztán akialakuló új típusú nyilvánosság keretei között, az 1780-as. 1790-es évek fordulójánösszetalálkoztak más hagyományszálakkal és újítási törekvésekkel, s együttesenelőkészítették a megújulás döntő fordulatát az önelvű irodalmiság felé.Verseghy, mint említettem, a pesti pálosok közösségében szerezte indítóélményeit, s ez valóban meghatározó volt pályája egészére nézve. Különösen kéthatást emelnék ki, amelyek az irodalmi hagyomány közvetítésében ésformálásában kiváltképp jelentősek voltak: Bessenyei és Faludi hatását.Bessenyeinek az 1770-es évek végén megjelent művei, röpiratai, mint köztudott,igen nagymértékben formálták a korabeli literátorok gondolkodását (különösen apesti körbeliekét, akikhez bensőséges személyes kapcsolatok fűzték a hajdanitestőrírót). Ebben a körben született meg a magyar nyelvű tudományosság ügyétápolni hivatott tudós társaság terve is. A magyar nyelvi ideológia és a felvilágosulttudományterjesztési koncepció itt vált Verseghy szemléletének egyik alapelemévé,amely mindvégig megkérdőjelezhetetlen fontosságú maradt számára. Ugyanakkorirodalmi próbálkozásaira nem a Bessenyei-kör elmélkedő-leíró költészete, nem amegújított Gyöngyösi-hagyomány gyakorolta a meghatározó hatást, hanem FaludiFerenc énekköltészete, amely kéziratban terjedt akkoriban. Fontos felidézni a tényt,hogy a pesti pálosok közül többen is eme énekköltészet hatása alatt írtákalkotásaikat. A nevesebb, már említett irodalmárok (Ányos, Virág, Kreskay)mindegyike esetében tudunk ilyen adatokról.E két indíttatás egyben rámutat egy sajátos kettősségre, amely a korszakirodalmára általában is jellemző: a nyelvi-tudományos körben mozgó literátor