in memoriam verseghy ferenc 5. - Verseghy Ferenc Elektronikus ...

Esetleg úgy is gondolhatja persze ilyenkor az elemző, hogy a jobb költők –Verseghy ilyen – időnként legyőzik (magukban is) a teoretikust.Ami az eufónia Verseghy által említett másik összetevőjét, a mértéket illeti, adalokkal kapcsolatban bizton állítható, hogy segítségükkel jutott el az egyiklegjelentősebb újításhoz, a nyugat-európainak nevezett verseléshez. Hogy őt illeti-eaz elsőség, aligha lényeges kérdés. Szauder ezt sugallja, hogy igen, s azt is, hogyezt a lépést nem tudatosan teszi, egyszerűen a rímes magyaros vers jobbénekelhetősége foglalkoztatta.” 58 Hogy mikor vált a dolog tudatossá, nehézmegmondani. A Rövid értekezés a Muzsikáról tanúsága szerint 1791-ben márbizonyára. Hiszen Ányosnak „Szomorú Tsillagzat! melly bús súgárokkal”verssorát azért hibáztatja az említett tanulmányban, mert „a caesurától fogva acadentiáig ezekben a szókban: melly bús súgárokkal hosszabb idő-pertzekettalálunk, mint a versnek elejétől fogva a caesuráig ezekben a szókban: szomorútsillagzat.” A folytatás pedig „azon kívül az idö-pertzek sintsenek bizonyos rendszerént fel osztve az az a’ lábak sem mind jambusok sem mind trochéusok, és ígynem is eggyenlők: mire nézve ebben a versben taktus avagy lábmérték semtaláltatik.Hasonló elvek alapján bírálja saját korábbi gyakorlatát is: „E regula ellenhibáztam én is amaz énekemben: Thirzis és Kloe melly a Magyar Muséumbanolvastatik, ‘s mellynek tsupa trochéusokból kellene állani. 59Nem szándékozom Verseghy verstani nézeteit behatóan tárgyalni, csupánjelezni szeretném azt a később talán igazolható sejtésemet, hogy – maiszóhasználattal – az ütemegyenlőség törvényének és a láb-mérték alkalmazásánakVerseghynél egyszerre jelentkező igénye magyaros verselésben éppúgy magábanhordozta a mái értelmű bimetrizálás lehetőségét, mint a magyaros verseléselutasítását. Hogy az itt még szelíden korholó Verseghy, aki a „cadentiásverseknek” – mint unokája – „nem ellensége” hanem „szépittésüket célozza”,miként válik a magyaros vers legelvakultabb ellenzőjévé, azt most ne firtassuk.Végezetül a dalok szövegváltozatairól szeretnék szólni. Egy részüket az elsőmegjelenés után tovább csiszolgatta Verseghy, így jónéhány a későbbiek sorántöbbféle szöveggel is megjelent. Általános megítélés szerint ezek általában javultaka változtatások nyomán. Szauder az átdolgozások jobbító hatását az egyikleghíresebb, csaknem minden antológiában méltán szerepeltetett, Herder nyománkeletkezett vers, a Lilla című költemény első versszakának két változatánszemlélteti. 60Az első fogalmazásban még Laura volt a címe, és így jelent meg a Rövidértekezés a’ Muzsikáról és a Kassai Magyar Museum lapjain:„Míg súgva kovályog az estvéli szél,‘s hunyorgva le-lankad a rósa levél;sír Laura ‘s az érre le-szegzi szemét,melly gyorsan el-hordgya előlle vizét.”Az Aglájában pedig így olvasható:„Még repdes enyelgve az alkonyi szél‘s csókjára meg-rezzen a’ rózsalevél,sír Lilla, ‘s az érre le-szögzi szemét,melly zúgva gyorsíttya előre vizét.”58Szauder: i.m. 75-76. l.59Verseghy, rövid értekezés a’ Musikáról. Bécs, 1791. Szolnok, hasonmás kiadás XII-XIII.60Szauder: i.m. 77. l.