in memoriam verseghy ferenc 5. - Verseghy Ferenc Elektronikus ...

immoralitását nem nézem is a dolognak, ha azt nem nézem is, hogy a hárfátverőnpapi ruhát árúlgat-el a félre csuszamlott Regements-Páteri kaputrokk), legalábbnem aestheticum. – A szerelemnek legtitkosb mysteriumait is lehet dallani: aztcselekedte a többek köztt Göthe, azt Schiller: de azt nem azzal az elmétlenséggelillik cselekedni a jobb ízlésű embernek, a mellyel egy bokkancsos Hadnagyocskacselekedné, s a Poétának nem Örzsikék körül kell forogni, hanem fel kellemelkedni a Szépnek szentebb régiójiba.” 66Alighanem e viszonyulás határozta meg Kazinczynak legfontosabbízlésítéleteit kortársainak lírai teljesítménye iránt. Figyelemre méltó ugyanis, hogyama három jelentős és kiváló kortárs költő, akikkel szemben Kazinczynak nagyonsúlyos kifogásai voltak (olyannyira, hogy elítélő véleményét meg is írta róluk!),mind a szerelmi költészet terén nyerték a legsúlyosabb ledorongolásokat. Verseghymellett mind Kisfaludy Sándor, mind Csokonai Vitéz Mihály megkapják amagukét: pl. „Csokonainak örömmel adtam meg valamit érdemle; a dévaj nembenő eggyetlen közöttünk, s ki tagadhatná igen nagy könnyűségét? de lehet e tagadni,hogy az ő munkáji tele vannak undok mocskokkal a jó ízlés ellen? s mi alegnagyobb zseni is, ha a jó ízlés ellen vét?” 67 ; vagy „..mert én vallást teszek Néked,hogy én a Cs. Verseit a minden lapon elhullatott disznóságai miatt kezembe isátallom venni.” 68 ; Kisfaludy Himfyjének lehetséges új kiadását illetően aztjavasolná, hogy „a poéta érdemes barátja az itt említett s értett botlásokatigyekezzék jóvá tenni, s mindazt, a mi a mívelt olvasót benne bántja, gyalulja, vagyinkább a poétával magával gyalúltassa le” 69 , s hogy itt is a nemi erkölcs irántipurifikátori hajlam szólal meg, egy másik idézet nyíltan is kimondja: „Mi szépekvolnának ezek a darabok, ha kritikája volna! Nuditásokon az én szemem meg nembotránkozik, de mikor azt látok a festésen, érzenem kell, miért teszi azt előmbe aFestő. Az, a kit én minden Németek köztt megvakúlva, s megátalkodva leginkábbszeretek, Göthe, elég meztelenségeket fest. Und der Barbáré beherrscht römischenBusen und Leib!, és azt, hogy szeretőjének czombján méri a hexameter és apentameter lábait. De a 137d. dalban az egésség Árbocz fáját emlegetni Petrarkátimitáló versekben – das ist doch zu arg.” 70 Kazinczy azt óhajtja és szorgalmazzamindenhol, hogy a szerelmi költészetnek egy megtisztultabb, éteribb,emelkedettebb változata kerüljön uralomra: olyan, mely nem az erotikát nélkülözi,hanem csak a nyersebb, „vastagabb”, vaskosabb jeleneteknek és kifejezéseknekmozgósításáról mond le.E törekvése, e választása a maga korában érdekes kettőséget mutat fel.Hiszen ebben az időben még egyszerre és egymás mellett élt a szerelmi költészetteljes (elsősorban, de nem kizárólagosan valláserkölcsi) elutasítása, s az a márairodalom alattivá vált félig obszcén mulató és mulattató kultúra, mely a szerelmitematikát gyakran a közvetlen testiség szintjén értelmezte csupán. E kor költői köztigen sokan úgy írták különböző szintű műveiket, mintha egyik kezük nem tudtavolna, mit csinál a másik: a legmagasztosabb témák és előadásmódok mögött vagymellett teljesen otthonosan mozogtak az alantasság kategóriái között is. A példákjó része elég ismert, de felidézésük talán nem haszontalan: Csokonai életművéneknem jelentéktelen része (pl. sok kisebb-nagyobb vers mellett a hírhedt Apendelbergai vár megvétele és formája, sőt bizonyos értelemben a Békaegérharc s maga aDorottya maga is) olyan nyers és vad testiséggel operál, hogy mai szemmel nagyonnehezen fér össze azzal az emelkedett, szublimált érzelmességgel, mely pl. a Lillakötet javarészének indulati alapjait és erotikáját jellemzi. Csokonai barátainak,66Kazinczy–Révai Miklósnak. 1806. okt. 21. (KazLev VI:376.)67Kazinczy–B. Prónay Sándornak 1829. dec. 26. (KazLev XXI:173-4.)68Kazinczy–Guzmics Izidornak 1830. april. 18. (KazLev XXI:281.)69Kazinczy–Recenzió Himfy szerelmeiről. In: KF: Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok. 1979.743.70Kazinczy–Dessewffy Józsefhez 1808. ápr. 30. (KazLev V:413.)