in memoriam verseghy ferenc 5. - Verseghy Ferenc Elektronikus ...

Aztán hozzáfűzi, hogy osztályozása nem tart igényt filozófiai korrektségre/philosophische Correctheit/, megelégszik azzal, hogy ha besorolása nagyjábólegyezik bizonyos esztétikai szempontokkal. Így történhet meg, hogy Kölcsey verse,a Rákos nimfájához a himnusz és ditiramb minősítést kapja, Verseghy három verse,Az Igazsághoz, Az irigységhez, a Barátnémhoz pedig az ódák közt szerepel. Igenvalószínű, hogy az óda ez esetben abban a lazább felfogásban értendő, ahogyCsokonai is alkalmazta, hiszen ha akár csak cím szerint vesszük is Verseghyemlített költeményeit, a szorosabb értelemben vett óda kritériumainak /valamelyerkölcsileg pozitív érték vagy értékrend, morális minőség emelkedettmegfogalmazása/ csak Az Igazsághoz című költemény felel meg. Az Irigységhez címemár eleve egy negatív-kritikai irányultságot tételez fel még akkor is, ha ilyenfordított módon pozitív értékekre utal, hiányzik az az egyneműség, mely az ódazárt, magasztos világának sajátja. A Barátnémhoz címadása ebben amegközelítésben semleges karakterű, ám itt egy szövegen kívüli elem isóhatatlanul szerepet kap: egy papköltő lehetőleg ne írjon ódát barátnéjához,bármily átszellemült legyen is e viszony, sőt ahogy Alexovics Vazul mondhattavolna, lehetőleg ne is legyen barátnéja.Úgy tetszik, hogy a szövegvers szinte észrevétlenül fokozódó szerepenyilvánul meg abban – hogy ismét Toldyra hivatkozzunk –, miszerint az antológialegtöbb darabja a „Lieder anderen Inhaltes” körében található. Így már arégiségből a Török ifjú éneke Zrínyitől, ugyanez Ráday feldolgozásában, SzentjóbiSzabó költeményeinek nagy része, Dayka Mennyegzői dala, Csokonai Lillájának idefelvett darabjai, Verseghytől A válogató, Lilla, Juli a táncban, A korosabb szépség. Csakpéldaként a későbbiek közül: Kisfaludy Károlytól a Rózsa dala, Pipadal.E felsorolásból kirajzolódik, hogy a verseknek ebben a csoportjában számosesetben fordul elő a „dal” szó /helyenként: „ének”/. Némi túlzással azt isállíthatnánk: ezekben a versekben ölt testet a tulajdonképpeni, modernebbértelemben vett líra. Ám közelebbről szemügyre véve az amúgy szerteágazó témaelemeket,néhány következtetés adódik közös sajátosságaikat illetően. Az egyiklegfontosabb ezek közül a személyiség közvetett jelenléte. Több esetben vagy egyjelenség, személy, helyzet leírása a meghatározó versépítő tényező, vagy máskor aszemélyiség valamiféle életképszerű szituációban foglal helyet, mintegy kívülről,objektiváltan jeleníti meg önmagát. Előfordul, hogy valamilyen alakönjellemzésébe burkolja, mintegy lepelbe, a költői személyességet.Verseghy, mint többen is ebben a korban, lényegében a klasszicista poétikahíve volt. Nem a deákos, hogy úgy mondjam óklasszicizmus elveinek követője,hanem elsősorban annak az irányzatnak híve, amely Pope-tól a 18. századifranciákig terjed, ám az ilyen általános minősítés kissé félrevezető is egyben, mertmeghatározható irodalmi forrásai s alkalmazott poétikája az előbb irányzatotfolytató, továbbépítő, variáló német literaturához kötik. Elvont-elméletilegesztétikai vonatkozásban akár Csokonaival is együtt emlegethető, noha költőigyakorlatuk meglehetősen különbözik. Mégpedig nemcsak azért, mert különbözikegyéniségük, költői tehetségük jellege és volumene – az ilyen eltérésektermészetesek s egyazon irodalmi stílus keretén belül is szükségszerűek, annál isinkább, mert bármely irány, stílus, iskola végül is a rendszerező utókor kategóriájaelsősorban, a minősítés, osztályozás egyfajta kényszere működik benne. A legfőbbtényező az a körülmény, hogy az adott hagyományban és korban működőesztétikai és mentális lehetőségek közt az alkotó hajlamai szerint válogat,gondolkodásának, műveltségének és ízlésének indítékai szerint.Költészeti elveit költői módon ki is fejti a Rikóti Mátyás című humorosszatirikus elbeszélő költeményében. A témák és gondolatok bősége tárul fel ebbena műben. Ezek egyik vonatkozása csupán a régitípusú popularizált barokkverselgetés elutasítása – ebben a viszonylatban Rikóti Csikorgó rokona.