Acta Academiae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVIII. Sectio ...

A szőlőbirtokosok szervezetei a Nagykanizsa környéki szőlőhegyeken 103forrásokban ezen igazgatási közösségek hegység, helység, hegybéli helység névenszerepelnek. Függetlenek voltak mind a helyi hatóságoktól, mind pedig aföldesúrtól, működésük alapja a saját kebelükből választott tisztségviselőkön ésaz őket segítő testületen nyugodott. 27A jobbágy-paraszti árutermelés kibontakozását és sikerességét látva, a földesurakmár a 15. század legvégétől törvényekben is megfogalmazva igyekeztekjárandóságaikat növelni a bérelt szőlőket és szántókat illetően is. 28 A 16. századfolyamán e törekvés erősödött, s az önkezelésű majorsági földek növeléséhezvezetett, amelyeket birtokosa jobbágyi robottal igyekezett megműveltetni (másodikjobbágyság). Ugyancsak a földesúri árutermelés fokozását célozta a terményjáradékoknövelése, mely tulajdonképpen megfosztotta a jobbágyságot azáruba bocsátható termékek, főképp a gabona és a bor tetemes hányadától. E történelmiváltozások adhatnak magyarázatot arra, hogy a mindaddig szinte teljesautonómiát élvező szőlőhegyi birtokos közösségek (hegybéli helységek) a területföldbirtokosához való viszonyukat, jogaikat, működésük önállóságának mértékétírásban szabályozták. Vagy, ahogy Égető Melinda megfogalmazza: „Nagyonleegyszerűsítve a dolgot, a hegytörvényeket a szőlőbirtokosok és a szőlőföldfeudális ura közötti „kötélhúzás” eredményeként létrejött, írásos formában rögzítettkompromisszumoknak tekinthetjük.” 29A nyugat-dunántúli autonóm birtokos közösségek írásos dokumentumait –megkülönböztetve a földesúri rendtartásoktól és a városi statútumoktól – hegyközségiartikulusoknak nevezi a szakirodalom. 30 E dokumentumcsoport félszázdarabját rendszerezve, Égető Melinda három típust különít el. A Délnyugat-Dunántúlon (Zala, Nyugat-Somogy, Dél-Vas) fekvő szőlőhegyekre az utak, gyepűk,kapuk rendben tartását, valamint a viselkedési normákat számos pontbantaglaló artikulusok jellemzőek. 31 E típusba sorolható a területünkről fennmaradtBacónak-hegyi artikulus is.A Nagyrécse határában fekvő, s ma is szőlőhegyként használt Bacónaki-hegyartikulusának Festetics Pál földbirtokos általi elfogadása és kiegészítése, majdírásba foglalása 1701. június 20-án történt meg. 32 A dokumentum írásba foglalásánakkörülményeire is utal a szöveg szerkezete: a hegybéli helység nótáriusafoglalhatta írásba a gazdaközösség normarendszerét és elvárásait 18 pontban,majd ehhez toldotta hozzá újabb 10 pontban a terület földesura saját érdekeinekírásos változatát. A helységek – főleg egy-egy uradalmon belül – mintakénthasználták egymás artikulusainak szövegét, így a bacónaki szabályzat jelentéktelenváltoztatásokkal tűnik föl a Festetics-uradalomban a gersei, újudvari, tikosi,bári és fehéregyházi szőlőhegyeken. 3327 ÉDETŐ Melinda 1985. 13–16.28 PACH Zsigmond Pál 1963. 139.29 ÉGETŐ Melinda 1985. 19.30 VINCZE István 1961. 96., ÉGETŐ Melinda 1985. 20., 1999. 557.31 ÉGETŐ Melinda 1999. 565–567.32 A szöveget közli: ÉGETŐ Melinda 1985. 71–75.33 ÉGETŐ Melinda 1985. 39–40., ld. még: 71–74; 90–92; 105–109.