Acta Academiae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVIII. Sectio ...

Ártéri gazdaközösségek az Alsó-Tisza mentén 115A hirdető jegyzőkönyvek szerint a Kis-Tisza- illetve a Zsúp-sziget 18 földtulajdonosaiaz 1860-as évek végén és az 1870-es években több alkalommal is tartottakkülönböző összejöveteleket, amelyek valamilyen lokális társulat működéséttanúsítják. Ezeknek a gazdatársulásoknak a feladata a területek őrzésének a megszervezéséntúl feltehetőleg kiterjedt a hasznosításra is (pl.: a parcellák bérbeadásaőszi legeltetésre).A kis-Tisza-szigeti gazdák önszerveződése a már létező törvényi szabályozásfigyelembevételével történt. Erre utal a csősz szerződéseiben többször felbukkanó,a mezőőrök kötelességeit és jogait rögzítő 1894: XII. törvénycikkelyre valóhivatkozás. A gazdaság az 1939-ban létrejött Szentesi Hegyközség működéseidején is megtartotta szervezeti önállóságát, jóllehet a kis-Tisza-szigeti birtokosoknagy része egyben hegyközségi tagsággal is rendelkezett. A birtokos közösségtevékenységére azonban továbbra is szükség mutatkozott, mivel a sajátosföldrajzi fekvés miatt a gazdáknak olyan problémákkal kellett szembesülniük,amelyek a határ más területein szőlőt művelő szentesieket nem érintették.A kis-Tisza-szigeti gazdaság tagságát a területen földdel rendelkező földtulajdonosokalkották, akik minden évben meghatározott összegű csőszbért éstőkepénzt fizettek. A birtokosok maguk közül tisztikart választottak, amelynekaz összetétele az évek során változott, feladata pedig a közgyűlések közötti időszakbana gazdaság ügyeinek az intézésére irányult. A testület az 1938-as közgyűlésrőlszóló feljegyzés szerint 12 tagból (tőkegazda, pénztárnok, gondnok,jegyző, két ellenőr, 6 földbirtokos) állt. (1-2. kép)18 Az egykori szőlőskerteket szinte teljes mértékben körülölelő holtág a Tisza szabályozása soránaz 1863–1886 között végrehajtott 85. számú átmetszés eredményeként keletkezett, amelynekátlagos szélessége 60 méter, területe pedig 60 hektár. A terület az írásos forrásokban és az ármentesítéstmegelőző időszakban készült térképeken Sup, illetve Zsúp néven bukkan fel, amelyet1808-ban a füzes erdők között tartottak nyilván. BOGA TAMÁSI László 2001. 79.