Acta Academiae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVIII. Sectio ...

104 Simon AndrásAz artikulus a következő témákról rendelkezik:1.) Az első 18 pontban: a szőlők közti utak használata, a szőlő- vagy gyümölcstolvajbüntetése, az állatok szőlőhegyi legeltetésének tiltása, a lopás és averekedés büntetése, engedélyhez kötött szüretkezdés, a helység törvénynapja, aszőlőhegyen való éjszakai tartózkodás, valamint a helység tisztségviselői szidalmazásánakbüntetése, a szőlőterület öröklődő mivolta (ez a járandóság fizetésénekelmulasztásával megszűnik), gyepük és utak gondozása.2.) Az újbóli sorszámozással induló pontok (földesúri hozzátoldás): új utakkijelölésének engedélyhez kötése, állatok szőlőbeli kártételének büntetése, szőlő-és gyümölcslopás büntetése, viselkedési norma a szőlőhegyen (szitkozódás,részegség, verekedés büntetése), a tisztségviselők eskütételi kötelezettsége, számuk(két hegymester, négy esküdt), a 3 évig nem művelt szőlők elvesztése („aSzőlő Szolgat es nem Urat Szeret”), gyümölcsfák nevelésének tiltása a szőlőben,a szőlők bekerítése, gyepük gondozása. 34A 18. század második felétől megjelentek az egy-egy vármegye szőlőhegyeinekműködését szabályozó megyei statútumok. „E törekvés okai még nem teljesentisztázottak, mindenesetre valószínűleg szerepet játszott benne az, hogy ebbenaz időszakban a nemesség az általánosságban megerősödött vármegye közigazgatásiés bíráskodási jogkörén keresztül tudta leginkább érvényesíteni akaratát.Emellett azonban szerepe lehetett az államhatalom részéről megnyilvánulóegységesítési és központosítási törekvéseknek is.” – vélekedik Égető Melinda. 35Elsőként éppen az erős kis- és középnemesi réteget tömörítő Zala vármegye adtaki a maga szőlőhegyeire egységesen vonatkozó Articuli Promonthorialest, amitaztán a későbbiekben többször is módosított (1769., 1772., 1776.). 36 E szövegek– melyek többnyire magukba olvasztották a korábbi helyi szabályzatok pontjainakjó részét – a földbirtokos kiterjedtebb bíráskodási jogáról, a büntetéspénzekbőlvaló nagyobb részesedéséről tanúskodnak, valamint arról, hogy az elöljárósága legtöbb ügyben csak földesura megkérdezésével és jóváhagyásával járhatottel.Az 1848-as úrbéri megváltás – éppen sajátos jogállása miatt – a jobbágy telkiállományán kívül eső dézsmás és hegyvámos szőlőkre nem vonatkozott. Majdcsak két évtized múltán, 1868-ban születik törvény a szőlődézsmaváltságról,amely azonban jelentős anyagi terheket hárított a szőlőterület megváltójára is. 37A magyar parlamentben éppen a zalai születésű Deák Ferenc volt a dézsmaváltságkörüli problémák törvényes megoldásának leghívebb sürgetője. 38A floxéravész utáni szőlőrekonstrukció, illetve egyáltalán a magyar szőlő- ésborgazdálkodásnak e válsághelyzetből való gyors kiemelése, állami szintű beavatkozásttett szükségessé. Ennek egyik megnyilvánulási területe a törvényke-34 A nyugat-dunántúli hegytörvények részletes tartalmi elemzését adja: ÉGETŐ Melinda 2004.35 ÉGETŐ Melinda 1985. 36.36 ÉGETŐ Melinda 1985. 36. A Zala megyei statútumok három változatának (1753., 1769., 1777.)teljes szövegét közli ÉGETŐ Melinda 1985. 135–153.37 FEYÉR Piroska 1970. 53–55.38 Hazánk 1868. 205. sz. 2. Országgyűlési tudósítás a képviselőház szept. 16-i üléséről, DeákFerenc interpellációja.