Acta Academiae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVIII. Sectio ...

Egy székely birtokközösség, a Csíki Magánjavak 43ami azzal magyarázható, hogy a Tölgyestől tutajozható Kis-Besztercén viszonylagkönnyen szállíthatták a fűrészárut. Mivel gyakorlatilag ez volt az egyetlenszállítási lehetőség (a faanyagnak a Marosig való közúti fuvarozása a jelentőstávolság miatt költséges lett volna), a vezetés már kezdettől fogva igyekezettminél használhatóbbá tenni: tutajkikötőhelyeket létesítettek és vásároltak, szükségesetén, pedig a folyót is szabályozták. A közbeeső meredek hegyek és nagytávolságok miatt nehezen megközelíthető egyes erdőrészek kitermelését elősegítőközlekedési és kihozatali utak kiépítése azonban már a kereskedőkre maradt.Annak ellenére, hogy a kikiáltási árak felemelésével már rövidtávon megtérültvolna, hasonló befektetésekre (a Kis-Besztercéig vezető utak, vagy deszkaúsztatócsatornák építése), ugyanis a Magánjavak egész fennállása alatt nem kerültsor. (Ezzel először csak a rendszeres gazdasági üzemterv foglalkozott).A fa értékének jelentős növekedését, és az egyirányú szállítás megszűnésétigazán a magyarországi piac elérése hozta volna meg. Ezt mindenki – akárcsak aszékelység gazdasági problémáinak megoldását – természetesen a vasúti kapcsolatmegteremtésétől várta, de a székely körvasút kései kiépülése 9 sem változtathatottlátványosan a korábbi helyzeten, hiszen az erdőbirtokoktól elég nagy távolságválasztotta el.2.3.Kaszálók, legelők és a birtokkal járó jogok hasznosításaA tekintélyes kiterjedésű erdő mellett a havasi javakhoz számos kisebb területis tartozott. Az első felmérések szerint ez 1661 hold 340 négyszögöl szántóból,5515 hold 64 négyszögöl kaszálóból, 10 399 hold 1233 négyszögöl legelőbőlés 622 hold 1142 négyszögöl terméketlenből állt. 10 Az erdőkhöz hasonlóan,a Magánjavak vezetése ezt is igyekezett gondosan hasznosítani: a kezdeti másfélév kivételével, amikor ennek inkább alkalmi jellege volt, ezeket a területeket,valamint a hozzá kapcsolódó különböző haszonvételeket határozott időre (árveréseketminden harmadik évben tartottak, de egyes területeket hat évre is meglehetett szerezni) bérbe adta. A minden harmadik évben megtartott árverésekentöbb mint 60 legelőt, rétet, kertet, telket, vadászati, halászati és korcsmállásijogot valamint tutajkikötőhelyeket adtak haszonbérbe.A legelők és kaszálók fentebb részletezett hasznosítását a háború előtti évekbenegyre többen kifogásolták. Nem véletlen, hiszen a birtok fekvése miatt alegeltetési- és takarmánytermelési haszonvételeket majdnem kizárólag a területekszomszédságában fekvő Gyergyóholló, Bélbor, Gyergyótölgyes és Gyergyóbékáslakossága élvezte, míg a vármegye többi része, tehát gyakorlatilag a Magánjavakhozjogosultak nem vehették igénybe. A birtok állomány termőképességénekés jövedelmezhetőségének gyarapítása érdekében a legtöbb szakemberaz albérleti rendszer megszüntetését és belterjes gazdálkodás megvalósításátajánlotta. A kérdéssel a rendszeres üzemterv is foglalkozott (a legelők „svájci9 A Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda – Gyimesi határszél vonalat 1897-ben, a Madéfalva – Gyergyószentmiklósvonalat 1907-ben, míg a Déda – Gyergyószentmiklós vonalat 1909-ben nyitottákmeg.10 CSÁL Csíki Magánjavak iratai 78/25.