Acta Academiae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVIII. Sectio ...

Karcagi kertkönyvek a 19. századból 79jelentett. 12 Tehát közel 8000 négyszögöl szőlővel rendelkeztek a karcagi lakosoka század első harmadának végén. A környező Nagykun településekre költözőmátraaljai új gazdák, a szőlőkultúra nagyobb tapasztalatával ennél jóval nagyobbarányú telepítésbe fogtak. Kunmadarason 100, Kisújszálláson 50 kapás szőlőtültettek. 13A magyar tudományos földrajz megalapítója, Bél Mátyás 1730-ban utazta bea Nagykunságot. Kéziratban maradt munkáját csak 1975-ben ismerhettük megmagyar fordításban, amelyben megemlékezik a kunsági szőlőről is: „A föld különbenkövér, feketés, ha megtelítődik nedvességgel, megterem mindenféle magot,noha trágyázás nélkül pusztán csak szántással forgatják meg; a szőlőt ismegtűri, melynek gyümölcse halványvörös és kellemes, de nem tárolható.” 14 Amondat utolsó részében vélhetően a borra gondolt a neves tudós. Karcagújszállástemlítve a következőket írja a szőlőkről: „Hasonlóan kevés (ti. Kunmadarashoz),de termékeny a földje, és megtermi nemcsak a gabonát, hanem aszőlőt is. Ezekben az években ugyanis szőlőt ültettek az itteniek, s már egészen jószüretjük is volt vörös szőlőből, de mivel az új előtt mindig megisszák, semmibizonyíték nincs arra, hogy tárolható”. 15 Ennek nyilvánvalóan két oka lehetett:egyrészt a lakosság elsősorban a saját borát fogyasztotta, amely nyilván sokkalolcsóbb volt, mint a behozott, kocsmán értékesített ital, másrészt, a termőterületekkicsinysége a lakosságot nem tudta maradéktalanul ellátni. Szóba jöhet mégaz elégtelen eszközrendszer és a termelési tapasztalatok hiánya is.Az eladott Jászkunság új földesurai minél hamarabb szerették volna a vételáratvisszakapni, ezért 1731 februárjában Joseph Fuchs hadbiztos és Franz vonBillard budai főhadbiztos egy hét cikkelyből álló javaslatot terjesztett az UdvariComissio elé a Jászkun Kerület jobb gazdálkodásának bevezetésére, amelybőlnagyobb jövedelemre számítottak. Ebben a következőket rögzítették: „…a bortizedbőlbe fog jönni 1500 urna bor (1 urna=54,30 liter), bár időnként többetlehet remélni, ha ugyan a legtöbb helyen a régebben művelés alá fogott szőlőskerteknapról napra növekednek”. 16 A termőterületek tehát nem bővültek, olyanarányban, mint számították. Ennek előmozdítására megfogalmaztak egy utasítást,amelynek hatodik pontjában uradalmi szőlőskertek létesítését határozták el.„Meglehetősen sok helységben uradalmi szőlőskerteket kell létesíteni, méghozzáolyan nagyságúakat, amelyeknek termése elegendőnek látszik a földesuraságiborkimérések szükségleteire. Ezeknek rendszeres művelését ki kell róni a helységeklakóira. S ezenkívül néhány napos kaszálást is meg lehet tőlük követelni az12 KISS József 1979. 241. A kapás, mint mértékegység azt jelentette, hogy egy ember egy napalatt mennyi földterületet tud megművelni. A talajminőség egyenetlensége miatt, ez tájanként,más és más nagyságú volt.13 KISS József 1979. 130.14 BÉL Mátyás 1975. 13.15 BÉL Mátyás 1975. 27. Bél Mátyás a Nagykunságban csak Karcagújszálláson és Kunszentmártonbanemlít szőlőskerteket.16 KISS József 1992. 123-125.