A méhkas szelleme - ME.dok 2012/2
A méhkas szelleme - ME.dok 2012/2
A méhkas szelleme - ME.dok 2012/2
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
noki művekkel, amelyeket mindegyik szerzőpáros írásműveknek tekintett.<br />
Az 1945 után megjelent retorikakönyvek többsége inkább a középközélet szereplői<br />
számára készült politikai jellegű szónoklattanok voltak. Közülük üdítő<br />
olvasmánynak számított a Terestyéni Ferenc szerkesztette Nyelvtan – stílus<br />
– szónoklás, melynek első része A fogalmazás művészete címet viselte,<br />
egy másik nagy fejezete pedig stilisztikai ismereteket közölt. Ez után viszonylag<br />
hosszú csend következett, mert a retorikaoktatásban is legfeljebb nyelvi,<br />
nyelvhelyességi, helyes kiejtési, szerkesztési kérdésekről eshetett csak szó. A<br />
gondolkodás, mondanivaló, érveléstechnika kérdéseit alig-alig lehetett érinteni.<br />
Lassú változás következett be a 70–80-as években. Több olyan munka<br />
jelent meg, amelyek a középközélet képviselői számára készültek, de már a<br />
mai értelemben vett retorikai szemlélet felé közelítettek: Fischer Sándor Retorikája<br />
még a hagyományos retorikák szemléletét tükrözi, s nagyobb részében<br />
beszédtechnika és szemelvénygyűjtemény. A Deme László szerkesztésében<br />
megjelent Szónokok, előadók kézikönyve már az érvelés- és meggyőzéstechnika<br />
kérdéseit is érinti, Közéletiség, beszédmód, nyelvi műveltség című munkája<br />
pedig már tipizálja a megszólalásfajtákat. Ugyanígy megjelent a többszerzős<br />
Retorika és 1987-ben Gáspári Lászlónak a klasszikus retorikát felelevenítő<br />
egységes főiskolai jegyzete is. A 80-as években már a meggyőzés és érveléstechnika<br />
is szerepelt a retorikai szakirodalom listáján. Sorban megjelentek<br />
a klasszikus szerzők retorikái is, így Arisztotelész, Cornificius, Cicero Retorikája,<br />
Platón Gorgiasza, és 1988-ban Szabó G. Zoltán és Szörényi László Kis<br />
magyar retorikája, amely a klasszikus retorika rendszerének jó summája, és<br />
egyúttal a magyar irodalom – főleg a költészet – retorikai eszközeinek is kiváló<br />
rendszere és példatára<br />
A 90-es évek közepétől több összefoglaló jellegű munka is megjelent:<br />
Így – időrendben Tremmel Flórián, Wacha Imre (1994), Bencze Lóránt (1996),<br />
Szabó Katalin (1997), Adamik Tamás (1998), Németh Erzsébet (1999) idevágó<br />
munkája. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a 70-es évektől<br />
fellendülő szövegtani szakirodalomnak és a (tömeg)kommunikációnak, valamint<br />
a menedzser-szakirodalomnak bőséges ter-<br />
méséről sem.<br />
4.2. Mindezek azonban alig-alig termékenyítették<br />
meg az iskolai tananyagot, pontosabban:<br />
alig-alig mentek át a diákok és egyetemi, főiskolai<br />
hallgatók tudatába. Állítom ezt annak ellenére,<br />
hogy az Édes Anyanyelvünk nyelvhasználati<br />
verseny országos döntőjén a középiskolás diákok<br />
már több évtizede kiváló teljesítményekkel szerepeltek.<br />
Ezeken a versenyeken nagyon jó élőszavas<br />
produkciókat hallottunk, de közöttük – izgalmas<br />
mondandójuk ellenére – viszonylag kevés volt<br />
a valóban tudatosan megtervezett, felépített és elmondott<br />
rétori mű. Igazolják állításomat az ELTE<br />
Tanárképző Főiskolájának szervezésében megtartott<br />
retorikai versenyek szövegelemzései is, és az<br />
a több száz elemzés is, amelyet III. éves egyetemi<br />
hallgatók és posztgraduális képzésben részvevők<br />
nyújtottak be (fél)évzáró dolgozatként. A dolgozatok<br />
nagy része nem több az elemzett mű tartalmá-<br />
aULa<br />
A 80-as években már a<br />
meggyő�és és érveléstechnika<br />
is szerepelt a retorikai<br />
szakirodalom listáján. Sorban<br />
megjelentek a klasszikus<br />
s�er�ők retorikái is, így<br />
Aris�totelés�, Cornificius,<br />
Cicero Retorikája, Platón<br />
Gorgiasza, és 1988-ban<br />
Szabó G. Zoltán és Szörényi<br />
László Kis magyar retorikája,<br />
amely a klasszikus<br />
retorika rendszerének jó<br />
summája és egyúttal a magyar<br />
irodalom – főleg a költészet<br />
– retorikai eszközeinek<br />
is kiváló rendszere és<br />
példatára<br />
11
Change language