A méhkas szelleme - ME.dok 2012/2
A méhkas szelleme - ME.dok 2012/2
A méhkas szelleme - ME.dok 2012/2
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>ME</strong>.<strong>dok</strong> • 2009/4<br />
32<br />
A Vasárnapi Újságnak is más volt a súlya az öncenzúrának Magyarországon<br />
szívesen lettem volna szer- és Erdélyben: nagyon erős átszínező elemek voltak<br />
kes�tője, Tolnai Világlap- tehát, habár a sajtó egésze a kommunista párt eljának<br />
viszont kevésbé, az lenőrzése alatt állt.<br />
már egy igazi amerikai típu- Az erdélyi helyzetet nem ismerem pontosan,<br />
sú vállalkozás volt.<br />
de Magyarországon a rendszerváltás utáni években<br />
az MSZMP külföldi tulajdonosoknak – az Axel<br />
Springernek, egyéb német és angol vállalkozásoknak<br />
– játszotta át saját lapjait. A háttérben politikai és üzleti játékok voltak,<br />
amelyeket nehéz átlátni. Ezeket a lapokat teljesen új, német vagy angol hagyományok<br />
határozták meg, élükre viszont a régi szerkesztőségek megbízható<br />
és kapcsolatrendszerrel rendelkező emberei kerültek. Tehát ez egy nagyon<br />
furcsa privatizáció volt...<br />
Részben ez okozza, hogy Magyarországon nincs egyértelmű pártsajtó, és<br />
egyértelműen független lapok sincsenek. Mindenki tudja, hogy a Népszava<br />
az MSZP pénzén él, a Népszabadságban – hiába a Ringier többségi tulajdona<br />
– szintén döntő szava van az MSZP-nek, tehát leplezetten pártsajtó, illetve<br />
különböző szimpatizánsok vannak a másik oldalon is: a Magyar Nemzet<br />
és a Magyar Hírlap – habár nem azonos mértékben – a jobboldalon áll. A baj<br />
az, hogy ezek mind független lapként hirdetik magukat. Eleve nincsenek világossá<br />
téve a pozíciók.<br />
Ha megválaszthatná a korszakot és a helyet, melyik lapnak lenne legszívesebben<br />
a szerkesztője?<br />
Érdekes kérdés...A Pesti Naplónak mindenképpen, gondolok itt elsősorban<br />
az 1850-70-es évek Pesti Naplójára. Mondjuk, Kemény Zsigmond helyett.<br />
Több lapot fel tudnék sorolni, nehéz kiválasztani néhányat... Van köztük<br />
olyan lap is, amely – ha nem is bulvár – de a klasszikus értelemben vett<br />
nagyközönségnek szólt, például a Reggel, amely 1921-től jelent meg, Lázár<br />
Miklós volt a tulajdonosa és szerkesztője. Ide tartozna a Budapesti Napló,<br />
nagyjából az a korszak, amikor Vészi József szerkesztette. Vagy a korai Magyar<br />
Nemzet, 1938-tól az 1940-es évek elejéig, tehát a betiltása előtt. A Vasárnapi<br />
Újságnak is szívesen lettem volna szerkesztője, Tolnai Világlapjának viszont<br />
kevésbé, az már egy igazi amerikai típusú vállalkozás volt.<br />
dr. Buzinkay Géza<br />
Budapesten született 1941. június 21-én. Az ELTE Bölcsészettudományi<br />
Karán végezte egyetemi tanulmányait, majd történelem szakon szerzett <strong>dok</strong>tori<br />
címet. 1983-ban szerezte meg az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot,<br />
és 2008-ban habilitált az ELTÉ-n. A Corvina Kiadó felelős szerkesztőjeként<br />
dolgozott 1977-től, majd főszerkesztőjeként 1985-től 1989-ig. A rendszerváltás<br />
után az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa,<br />
1992–1996-ig a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, majd főmuzeológusa<br />
és tudományos tanácsadója. 2004 óta főiskolai tanár az Eszterházy<br />
Károly Főiskola Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékén, és médiatörténetet<br />
ad elő az ELTE Bölcsészettudományi Karán.
Change language