A méhkas szelleme - ME.dok 2012/2
A méhkas szelleme - ME.dok 2012/2
A méhkas szelleme - ME.dok 2012/2
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
lenik meg, csak az egyformán<br />
kopo gó dinamikai hangsúlyok.<br />
2 Későn, az 1950-es években<br />
mutatta ki Fónagy Iván,<br />
hogy a hangsúly realizálódásában<br />
egyaránt szerepet játszik<br />
a nyomaték (dinamikai többlet),<br />
a hanglejtés (a beszéddallamnak<br />
a változása: megemelése<br />
vagy leejtése), a beszédritmus<br />
váltása (a „hangsúlyos”<br />
szótagnak vagy szónak lassabb<br />
kimondása), a szünet (a hangsúlyos<br />
szó első szótagja előtti<br />
pillanatnyi szünet), valamint<br />
a feszesebb artikulálás.<br />
Nyilvánvaló lett az is, hogy a<br />
hanglejtésnek nemcsak a mondat<br />
modalitásának és az érzelmek<br />
kifejezése a szerepe, hanem<br />
fontos funkciója a mondat<br />
információs tartalmának,<br />
a mondat grammatikai szerkezetének<br />
jelzése (a hangsúlyviszonyok<br />
érzékeltetése is). Az<br />
említett kutatási eredmények<br />
máig nem mentek át a pedagógusok<br />
és a hivatásos beszélők<br />
„köztudatába”.<br />
Fonetikai kísérletek azt<br />
mutatják, hogy gyakran nem<br />
ott van hangsúlyképzetünk,<br />
ahol – a környezetéhez képest<br />
– egy-egy szótagot nagyobb<br />
hangerővel mondunk<br />
ki. Sokkal inkább a beszéddallamnak magasba fellépése vagy lelépése kelti a<br />
hangsúlyképzetet. Azaz: a hangsúlyozásban, a hangsúlyképzetben nem csak<br />
a dinamika, hanem a beszéddallam, a hanglejtés, sőt az időtartam is fontos.<br />
1.4. A hangsúlyozással kapcsolatos szórendi álszabály az is, hogy „a<br />
mondat legfontosabb (főhangsúlyos) része a mondat élén áll, és ennek dallama<br />
van a legma gasabban”. 3 Az álszabály tarthatatlanságára már a hangsúlyozás<br />
és a szórend kérdéseivel foglalkozó korai cikkek is rámutattak. Figyelmeztettek<br />
a szórendnek, főleg az állítmány egyenes vagy fordított szórendjének<br />
a hangsúlyozásban, a hangsúlyviszonyok meghatározásában betöltött<br />
meghatározó szerepére. Ezt nagyon le egyszerűsítve így foglalhatjuk össze: ha<br />
a mondat állítmánya egyenes szórendű, pl. az igekötő egybe van írva igéjével,<br />
vagy névszói + igei állítmány a sorrend, vagy a vonzatos igéknél a szórend<br />
a szótári alakot követi (alany + állítmány + vonzat a sorrend), akkor<br />
a mondat vagy a) nyomatéktalan mondat („Pista tegnap délután eljött hozzánk”,<br />
„A könyv témája a történelem [volt]”), vagy b) az állítmány kapja a<br />
aULa<br />
Móser Zoltán fotója (Kapuzábé)<br />
7
Change language