A méhkas szelleme - ME.dok 2012/2
A méhkas szelleme - ME.dok 2012/2
A méhkas szelleme - ME.dok 2012/2
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>ME</strong>.<strong>dok</strong> • 2009/4<br />
feladatait azonban igen. 1924 és 1929 között Borbély<br />
István szerkesztésében – az Erdélyi Múzeum<br />
kényszerű szüneteltetése idején – a Keresztény<br />
Magvető „irodalmi melléklete”-ként megjelenő Erdélyi<br />
Irodalmi Szemle című tudományos és kritikai<br />
folyóirat adott helyet a művelődéstörténeti jellegű<br />
írásoknak, amelyekből a legfontosabb tanulmányokat<br />
különnyomatként az Erdélyi Tudományos Füzetek<br />
elnevezésű sorozatban adta közre. A korábbi tudományos<br />
vándorgyűléseket az ún. „irodalmi olimpiászok” megszervezésével<br />
próbálta pótolni. Az oktatás és a közművelődés jobbára a magyar történelmi<br />
egyházak sáncai közé szorult vissza, ahol a „tudományos ökumené”<br />
meghatározó összefogásaként működhetett a kisebbségi és egyházi iskolákat<br />
tankönyvekkel ellátó Minerva Irodalmi és Nyomdai rt. A csírájában meginduló<br />
felekezetközi tanárképzés, a bölcsészeti és matematikai kar professzoraiból<br />
megalakult református tanárképző betiltásával a magyar nyelvű felsőoktatás<br />
teljesen megszűnt.<br />
38<br />
9 Az egyházak buzdítására a román egyetemre beiratkozott<br />
magyar hallgatók képzésére megalakult a Kolozsvári Magyar Egyetemi<br />
és Főiskolai Hallgatók Tanulmányi Felügyelőbizottsága, ahol előadások<br />
és szemináriumok keretében igyekeztek pótolni a hivatalos tananyagban el<br />
nem hangzott ismereteket. 10<br />
A rendelkezésre álló keretben kellett megszervezni az erdélyi magyar tudományos<br />
életet, a korábban megszokott intellektuális társaság helyett a rendelkezésre<br />
álló közegben kellett kifejteni a tudományszervező és ismeretterjesztő<br />
tevékenységet. A politikai élet kilátástalanságai között a szellemi tér<br />
volt az egyetlen terület, ahol a kötelességérzet és a nyugvópont szerencsés<br />
módon találkozhatott. 11<br />
Kelemen Lajos jó helyzetfelismerő képessége révén igyekezett minden<br />
lehetőséget megragadni, hogy az általa kikutatott és továbbadásra fontosnak<br />
gondolt iratok, okmányok egyike se vesszen kárba. „Mint a levéltári for rá sok<br />
for ga tója-ku ta tó ja mindennapos munkám közben egy-egy műemlékre vonatkozóan<br />
sokszor egé szen vá rat la nul olyan adat anyagra akadtam, amelyet kiaknázatlanul<br />
hagyni, úgy éreztem, vétkes mu lasztás lett vol na.” 12<br />
Min dig csak azzal tudott élni, ahol és amilyen lehetőség adódott: tudományos<br />
kiadvány, egy házi fo lyó irat, országos vagy helyi na pi lap, egyszerűségre,<br />
közérthetőségre törekvő ka lendárium. Nem válogathatott, a kisebbségi<br />
lét egyre jobban be szűkülő lehetőségei között kellett közölnie tudományos<br />
kutatásainak ered ményeit, egyúttal átadni iden titástudat-hordozó<br />
ismereteit, a megszerzett tu dás anyag továbbítását. Írásainak, forrásközléseinek,<br />
tanulmányainak, cikkeinek, köny ve i nek, adat közléseinek bibliográfiája<br />
több mint 400 címszót tesz ki és felöleli sok színű alkotó tevékenysége: a<br />
hely tör té net, a poli ti katörténet, a művelődés-, mű vé szet-, egyház- és gazdaságtörténet,<br />
a régészet, a néprajz, a mú zeum-, könyvtár- és levéltártörténet témaköreit,<br />
munkaterületeit.<br />
Mint „robotos” – ahogyan találóan ön magát nevezte –, egy egész intézményt<br />
he lyet tesített, vagy éppen annak feladatait látta el egymagában. Erdélyben<br />
régebben sem voltak ritkák az egyszemélyes intézményként te vékenykedő<br />
tudományos munkások. Kelemen Lajos nem egyszerűen intézmény,<br />
hanem „közintézmény” lett – pontosít egykori sógora, Mikó Imre a<br />
csendes Petőfi utcából. 13<br />
A politikai élet kilátástalanságai<br />
között a szellemi<br />
tér volt az egyetlen terület,<br />
ahol a kötelességérzet és<br />
a nyugvópont szerencsés<br />
módon találkozhatott.
Change language