A méhkas szelleme - ME.dok 2012/2

fekvésű, szekundon belül mozgó dallam. A szólamok is szintet tartanak, s a
hang csak az utol só szólamban lép le az alaphangra.
Gyakori a kétszintű megoldás is. A dallam ezúttal felső és alsó szinten
mozog. A két szint közötti távolság kvart vagy kvint. Több változata is van
e témának. Gyakran egy-egy szólam alkotja a felső és alsó dallamvonalat,
amely csak a szólamok végén ereszkedik enyhén.
Példák: ,,...E viszonyt tovább örökölték a leszármazottak is...”
„...Különös megelégedéssel távoznak Bukarestből...”
SZÓKÖZÖK
Máskor rövidebb szólamokból tevődik össze a két dallamvonal, például:
„Műsorunk folytatásaként a „Gyökerek” című rovatot sugározzuk.”
Többszörösen is szintet válthat a hang. A szekunddal alapszint felett lebegő
második szólam után visszatér a felső szintre, mielőtt az utolsó szólamban
ismét az utolsó szintre száll. Például: „Románia észak-nyugati részén
fekvő Nagyváradon...”
Olykor a harmadik szólam a felső és alsó szint között helyezkedik el,
mint például: „Még mindig nem tudni azonban, hogy mi lesz a közgyűlés napirendje.”
Jellegzetes a tagadó mondat dallamának váratlan esése. A nem szó kevésbé
„célszerű” semleges hangú felolvasásban felső szinten állna.
Elevenebb, változatosabb egy harmadik „téma”. A nyomatékos szótagot
mint egy szűkített kvint lelépés követi az első szólamban. Ez a lelépés visszhangszerűen
ismétlődik a következő szólamokban, hangterjedelme azonban
fokozatosan csökken.
Beszéd közben az említett magasságok és terjedelmek még tovább árnyalódnak.
Az érzelmeket kifejező hangterjedelmen belül, a logikai-gondolati
egységeknek megfelelően, szintén különböző magasságú a beszéd dallama.
Elsősorban a gondolati tömbök hanglejtése mozog más-más magasságban.
(Ezeket írásban külön bekezdésben tagoljuk.)
Ezeken belül a mondatoknak és kisebb egységeiknek, a kisebb-nagyobb
hangsúlyszakaszoknak, szólamoknak, valamint a közbeékelődéseknek a
71