Élet&Stílus magazin 2015 tavasz

hungarikum
hungarikum
Az Aranycsapat játékosai
PUSKÁS FERENC, balösszekötő (1927. április 2.-2006. november 17.),
válogatottság/gól: 85/84
Minden idők egyik legjobb labdarúgója 1942-től a Kispesti AC – 1949-től Bp.
Honvéd –, 1958 és 1967 között a Real Madrid játékosa volt. Az évszázad mérkőzésén
legendássá vált visszahúzós cselét követő gólja a futballtörténelem egyik
leglátványosabb találata. A forradalom idején külföldön maradt, Spanyolországban
telepedett le, ahol négyszer a nemzeti együttesben is pályára lépett. A Real
Madriddal BEK-et nyert. Edzőként számos helyen, így Spanyolországban, az
Egyesült Államokban, Görögországban, Chilében, Egyiptomban, Paraguayban és
Ausztráliában is tevékenykedett, szövetségi kapitányként pedig a szaúd-arábiai és a
magyar válogatottat irányította. Róla nevezték el 2002-ben a korábbi Népstadiont.
BUDAI II LÁSZLÓ, jobbszélső
(1928. július 19.-1983. július 2.),
válogatottság/gól: 39/10
Az FTC, az ÉDOSZ és a Bp. Honvéd
csapatában szerepelt. 1960-ban súlyos
motorbaleset vetett véget pályafutásának.
Edzőként kisebb csapatoknál
dolgozott.
A berni csapás nyomán – a magyar futball mai állapotát látva
micsoda képtelenségnek hangzik, hogy a világbajnoki második
helyet bizony kudarcként élte meg az ország! – kétségtelenül
megrogyott a válogatott, de azért még megmutatta
tudását, erejét a világnak, meg a hazai futballkedvelőknek.
Olyannyira, hogy 18 mérkőzésből álló veretlenségi szériával
rukkolt elő, de akadtak gyengébb eredmények is, így aztán
nem volt meglepő, hogy 1956 elején Sebest leváltották a
kapitányi posztról, az októberi forradalom után pedig szétszéledt
a gárda. Volt, aki idehaza maradt, olyan is – így Grosics
–, aki elment, de 57-ben hazatért, míg mások – a végül a
Real Madridnál kikötő és ott fényes karriert befutó Puskás,
vagy éppen a Barcelonában világsztárrá vált Kocsis és Czibor
– hosszú időre maguk mögött hagyták az országot. Évtizedekkel
később aztán mindenki hazatért – ki élve, ki holtan.
Puskás Ferenc 1991-ben települt végleg vissza, még a válogatott
szövetségi kapitánya is volt négy mérkőzés erejéig,
itthon halt meg 79 évesen 2006-ban, s a Szent István Bazilikában
nyugszik. Kocsisnak, aki Barcelonában hunyt el 49
esztendős korában, majd 2012-ben idehaza újratemették,
ugyanúgy a bazilika altemplomában van a nyughelye, mint
a tavaly, 88 esztendősen eltávozott Grosicsnak, és ide, melléjük
helyezték el január utolsó előtti napján Buzánszky földi
maradványait is. Ami a többi csapattagot illeti, elsőként
Zakariás távozott az élők sorából 1971-ben, ő alig 47 évet
élt. Bozsik 52, Budai 54, Lóránt 58, Lantos 61, az 1990-ben
hazatért Czibor pedig 68 esztendősen halt meg. Buzánszky
halálával pedig lezárult az Aranycsapat e világi története.
Jancsó Kornél
CZIBOR ZOLTÁN, balszélső (1929.
augusztus 23.-1997. szeptember 1.),
válogatottság/gól: 43/17
A Ferencvárosban, a Csepelben, majd
a Bp. Honvéd csapatában kétszer is
bajnokságot nyert, s 1955-ben ő lett
a gólkirály. Az 1956-os forradalom
idején csapata külföldi túrájáról nem
tért haza, előbb az AS Roma, majd
1958-tól az FC Barcelona csapatában
szerepelt.
KOCSIS SÁNDOR, jobbösszekötő
(1929. szeptember 21.-1979. július
22.), válogatottság/gól: 68/75
1947-től az FTC, az ÉDOSZ, majd
1956-ig a Honvéd játékosaként hatszoros
magyar bajnok, az 1954-es világbajnokság
gólkirálya 11 találattal. A
forradalom után külföldre távozott,
előbb Zürichben, majd 1958 és 1966
között Barcelonában játszott. Kétszeres
spanyol bajnok és kupagyőztes lett.
HIDEGKUTI NÁNDOR, hátravont
középcsatár (1922. március 3.-2002.
február 14.), válogatottság/gól: 69/39
Az új szerepkört – a hátravonva játszó
középcsatárét – egyenesen neki találták
ki. Az MTK-val háromszor lett
bajnok. Edzőként magyar csapatok
mellett külföldi kluboknál is dolgozott
Olaszországban, Lengyelországban,
Egyiptomban és az Egyesült Arab
Emírségekben is.
46
47