Családi Kör, 2019. augusztus 22.

More documents

Recommendations

Info

oktatás Az iskola nem a pokol, de nem is feltétlen örömforrás Iskolakezdés előtt a maga módján minden érintett izgul egy kissé. A legtöbb várakozással, az ismeretlen élmények és kihívások bizsergető érzésével minden bizonnyal a jövendő elsősök várják a szeptemberi indulás napját. Velük együtt az egész család. Különösen, ha először van részük benne. Az elsőbe induló gyermek öröm és aggodalom forrása is egyben. Öröm, mert a felnövekvés egyik jelentős lépcsőfokára ért. A két évtizeden át tartó családi gondoskodás tucatnyi stációi közül ez az egyik fontosabb, és meghatározó lehet a gyermek felnövekvése szempontjából. Aggodalom pedig, mert megannyi ismeretlen körülménnyel kell szembesülnie. A kezdeti iskolai élmények meghatározzák az elkövetkezendő nyolc esztendő hangulatát. Az iskolapadban töltött első napok, hetek alatt olyan életre szóló benyomásokat szerezhet a kisdiák, amelyek a későbbiekben döntően kihatnak arra, milyen érzéssel indul nap mint nap újra iskolába, jól érzi-e érzi ott magát, következésképp mennyire lesz hatékony és eredményes a reá váró nyolc esztendő, azaz a csaknem másfél ezer tanítási nap. A hat és fél éves gyermek érzésvilága még erősen befolyásolható. Nem mindegy tehát, hogyan készítjük fel otthon az előtte álló nagy eseményre, az iskolakezdésre és az iskolában eltöltendő évekre. Voltaképpen az egész gyermekkorára. Hiszen idejének jelentős részét ott fogja eltölteni. Az egyik legrosszabb mondat, amely ilyenkor el szokott hangozni a családban: „Majd megtudod az iskolában, nem úgy lesz ám ott, mint itthon, sem mint az óvodában!” Valljuk be őszintén, sokkal gyakrabban és sokkal több helyen hangzik el ehhez hasonló üzenet, mint olyan, amely buzdítaná és bátorítaná őt az új élmények pozitív befogadására. Olyan, amely a rá váró feladatokban a sikerélmény esélyét, nem pedig a 10 2019. augusztus 22. Elsőbe indul a gyerek rá váró kötelesség súlyát latolgatja. Természetesen úgy, hogy nem kelt abban hamis illúziókat. Az iskola ugyanis nem maga a pokol, de nem is az öröm és az elégedettség feltétlen forrása. Ha erre otthon jól felkészítjük a gyermeket, és megerősítjük benne, hogy bárhogyan alakuljanak is a dolgok, ránk bizton számíthat, jókora érzelmi terhet veszünk le az új helyzet okán egyébként is bizonytalan kisdiák válláról. Ki lesz a tanító néni? Ez az iskolakezdés sarkalatos kérdéseinek egyike. Hiszen minden környezetben élnek sztereotípiák. Egy-egy pedagógus pedig évtizedekre nyomott hagyott a település vagy a környék gyermekeinek életében – legalábbis amíg a mainál konszolidáltabb viszonyok uralkodtak, és a látszólag „biztos” egzisztenciával rendelkezők körében kisebb volt az elvándorlás. Akár személyiségének pozitív kisugárzásával, akár azzal, hogy már kiskoruktól vele riogatták a jövendő kisdiákokat. A vajdasági magyar közösség fogyatkozása oda vezetett, hogy ma már egy kézen meg lehet számolni azokat az iskolákat, ahol három tanítónő közül kerül ki az, akinek az osztályában megkezdi majd az elsőt a család szeme fénye. Hiszen ehhez legalább 61, de akár 90 iratkozóra lenne szükség. A legtöbb helyen viszont alig tudnak összeverbuválni 15-16 elsőst. Ami egyetlen osztály megnyitásához is éppen csak elég. Így félig-meddig okafogyott a közcímben szereplő kérdés. Mert a legtöbb helyen ahhoz az egyetlen tanítóhoz kerül mindegyik elsős, aki éppen soron van. Legfeljebb tucatnyi iskola van még, ahol két párhuzamos első osztályt tudnak indítani. Ezek viszont minden nyáron szembesülnek a néha abszurditásba hajló szülői próbálkozásokkal, hogy gyermekük a „jobbik” tanítónőhöz kerüljön. Most nemcsak egykori hivatásom okán, de emberként is azt kellene mondanom: felesleges az izgalom és a buzgólkodás. Illusztráció Nincsenek jobb és kevésbé jó tanítók, tanítónők. Hiszen mindegyikőjüknek pecsétes papír, nem is akármilyen, egyetemi oklevél tanúsítja, hogy rendelkeznek a hivatásukhoz szükséges alapvető kompetenciákkal. Az oklevél fedezete pedig legyen a kiállító intézmény és a hitelesítő rektor és/vagy dékán felelőssége. Az ördög itt is a részletekben rejlik. De mi ezekről most nem ejtünk szót. Túl ingoványos talajra jutnánk. Iskolát választhatunk, tanítót nem A jövendő tanítónő személyének kérdése sok családban komoly viták, célirányos, sőt olykor elvtelen háttérakciók kiváltója is egyben. Érdekes korrajz jelent meg a próbálkozó, majd bizakodó, a végén (csak neki magának érthetetlen módon) csalódott, ám beletörődni semmiképp nem akaró szülő „vergődéseiről” az egyik oktatási portálon a minap (https://zelenaucionica.com/koce-upasti-kod-koje-uciteljice-i-cija-je-vezajaca/?script=lat). Megéri elolvasni. A jog meglehetősen ridegen kezeli a kérdést. A hatályos előírások szerint az iskolaválasztás elvileg szabad, tanítót, tanárt, osztályfőnököt stb. viszont nem lehet választani: az iskola a mindenkori személyi feltételek alapján szabadon dönt a kérdésben úgy, hogy az észszerű munkaszervezés és a szakmaiság szempontjait szem előtt tartja. Ez valójában kényszerítő körülmény az intézmények számára, hiszen lehetetlenné teszi, hogy bizonyos döntéseknél figyelembe vegyék az oktató-nevelő munka minőségi szempontjait. Még olyan esetekben sem, amikor netán elbocsátás történne. Hiába tudja az igazgató, az intézményirányító testületek és mindegyik érintett fél, a szülőket, diákokat is beleértve, melyik pedagógus hogyan teljesít, a hivatalos rostán nem okvetlenül a jobbak maradnak fenn. Olyan településeken, ahol több iskola küzd egymással az egyre kevesebb diák megkaparintásáért (ősztől Zenta is beszáll e nem túl kellemes játszmába), az a megítélés, amely a köztudatban él a tanítók személyéről és munkájáról, óriási befolyással van az iratkozási kedvre és az iskolaválasztásra. Olyannyira, hogy akár egy-egy intézmény létét vagy státusát is veszélybe sodorhatja. Erre érdekes és nyilván további tanulságokkal is bőven szolgáló példát láttunk a közelmúltban saját környezetünkben is. A helyzet egyúttal olyan látens kockázatokat is hordoz, melyek az iratkozási kampány során akár súlyos, személyiséget érintő problémákba is torkollhatnak. Ez mindegyik érintett fél számára káros. BERETKA Ferenc
Megkezdődött a „végeladás” A nyugdíjasok magukra maradtak! hintaszék „Emberhez méltó nyugdíj, közegészségügy és szegénység” jelmondattal október 16-án Belgrádban nemzetközi értekezletet tartanak a volt Jugoszlávia területén működő nyugdíjas szakszervezetek és idősek érdekvédelmi szervezeteinek képviselői. A rendezvény házigazdája a Szerbiai Nyugdíjas Szakszervezetek Egyesülete. Mihajlo Radović elnök szerint a nyugdíjasok Európa-szerte egyre erőteljesebb támadásnak vannak kitéve, folyamatosan megszegik szociális és emberi jogaikat, anyagi helyzetük egyre nehezebb. Ezt a problémát nemcsak nemzeti, hanem európai szinten kell(ene) orvosolni – véli Radović, aki szerint a tanácskozáson elsősorban ezekre a témákra összpontosítanak. A KURŠUMLIJAI GYÓGYFÜRDŐ 1,5 MILLIÓ EURÓÉRT KELT EL VÁLASZOLUNK „Szabadkai érdeklődő” jeligére várja válaszunkat olvasónk, aki 22 évig vállalatban dolgozott, és a felmondás után három évig fizette a földműves nyugdíjbiztosítást. Mivel betöltötte 65. életévét, kérvényezte az öregségi nyugdíjat. Tisztában van vele, hogy minimális ellátmánya lesz, de nem mindegy, hogy melyik csoportba sorolják, dolgozói vagy földműves nyugdíjas lesz-e. Válasz: A nyugdíjbiztosítási törvény értelmében a túlsúlyban levő biztosítási idő a döntő. A dolgozói, földműves vagy iparos nyugdíj nagyságát a szolgálati idő és a befizetett járulék alapján határozzák meg. Különbség csak a minimális nyugdíjak között van. A legkisebb földműves nyugdíj 11 272,77 dinár, a minimális dolgozói és iparos 14 338,72 dinár. (A novemberig folyósítandó 5 százalék nyugdíj melletti kiegészítést külön tüntetik fel a csekken.) A nyugdíjtörvény módosítása előtt a legutolsó biztosítás alapján kategorizálták a nyugdíjakat. Az új megoldás kedvezőbb azoknak, akiknek vegyes biztosításuk van. T. M. A nyugdíjas szakszervezet felmérést készít az idősek szociális helyzetéről, arról, hogy milyen mértékben károsította meg őket az állam a négyévi nyugdíjcsökkentéssel, az összehangolás elmaradásával, a kártalanítás mellőzésével és nem utolsósorban a Nyugdíjbiztosítási Alap vagyonának kiárusításával. Az értekezleten felvetik az alap működésével kapcsolatos problémákat is. (2014-től ténylegesen az állam irányítja az igazgatótanácsot, a többséget – 7-ből négyet – a szakminisztérium nevezte ki, és ezzel lehetővé tette a Nyugdíjbiztosítási Alap tulajdonában levő gyógyfürdők, rehabilitációs, egészségügyi és rekreációs központok kiárusítását.) A legfrissebb példa a vranjei és a kuršumlijai gyógyfürdő esete. Mindkettő bírósági eljárás útján került vissza az alaphoz, és magánvagyonként (a nyugdíjasok tulajdona, az alap csak az igazgatásukkal van megbízva) nem képezheti a privatizálás tárgyát. A kormány július végén mégis határozatot hozott a versenypályázat kiírásáról. Ezután az alap igazgatótanácsa – Radović megfogalmazásában – gyanús telefonülésén határozott eladásukról. A köztársasági Vagyonkezelő Alap augusztus 13-án döntött. A kuršumlijai gyógyfürdőt 1,5 millió euróért eladta a helyi Planinka részvénytársaságnak, amelynek a birtokában van már a Prolom és a lukovói gyógyfürdő. A kiárusítás ötlete 2005-re, Dinkić idejére vezethető vissza. Akkor nem sikerült kivitelezni, mert az alap akkori igazgatótanácsa (összetételénél fogva megtehette ezt) szembeszállt az eladással. 27 pert indított, amelyeknek eredményeként 17 létesítmény bírósági végzéssel visszakerült az alaphoz, 10 eljárás nem fejeződött be, a jelzések szerint mégis pont kerül a végükre. A köztársasági főügyész kiegyezést javasolt, amelynek értelmében az alap térítésmentesen átengedi a vagyonát az államnak, amely igyekszik olcsó pénzért túladni rajta. Fő, hogy telik a kassza! A nyugdíjasok pedig tiltakozzanak, pereljék az alap igazgatóját és igazgatótanácsát! A nyugdíjasok szakszervezete bejelentette, nem hagyja annyiban a dolgot, bűnvádi feljelentést tesz az illetékesek ellen a gyógyfürdők, rehabilitációs központok eladása miatt. TAKÁCS Magda Az állampolgári jogvédő ajánlásai A jogvédő indokoltnak találta a földműves biztosítottak és földműves nyugdíjasok panaszait, alkotmányos meghatalmazásából kiindulva állást foglalt az ügyben és ajánlásait elküldte az illetékes minisztériumoknak. Egyetértett a polgárok megállapításával, hogy a nyugdíjtörvényben pontatlan a mezőgazdasági biztosított státusának fogalma, hiányos a megszerzésének és megszüntetésének meghatározása, aminek következményeként sokan – tudtuk nélkül – járulékfizetési kötelezettséggel lettek földműves biztosítottak, és erről csak a nyugdíjba vonuláskor értesültek. A visszamenőleges megfizettetés nagymértékben veszélyeztette a jogbiztonságukat, anyagi és társadalmi helyzetüket. A hatóságok kötelességszegésének, mulasztásának és a rendeletek hiányosságainak káros következményeit nagymértékben kiküszöbölték ugyan a nyugdíjtörvény tavaly szeptemberi módosításaival, de a jogszabály továbbra is tartalmaz olyan megoldásokat, amelyek új szabálytalanságok kockázatát jelentik a földművesek biztosítási nyilvántartásba vételekor. Nem megfelelő a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozás meghatározása, a törvény nem pontosítja a biztosításba való belépés módját és kritériumait, nem szabályozza kellően a mezőgazdasági termelő helyzetével kapcsolatos fontos egyéb kérdéseket. Az állampolgári jogvédő felszólítja a munka-, foglalkoztatási és szociálisügyi, valamint a mezőgazdasági minisztériumot, hogy sürgősen dolgozzák ki a gazdák kötelező nyugdíjbiztosítási mércéit, számolják fel a rossz és hiányos jogi megoldások következményeit és teremtsék meg az idős földművesek szociális biztonságát. T. M. 2019. augusztus 22. 11
Page 1: Független vajdasági hetilap, 2019
Page 4 and 5: tartalom A tudatosabb életmódért
Page 6 and 7: egypercesek „Szent István örök
Page 8 and 9: Környezetvédelem A tudatosabb él
Page 12 and 13: Riport A parasztolimpia sok elszár
Page 14 and 15: KÖZÉLET Huszonkét éve hiányzik
Page 16 and 17: Igaz történet Tumor, miért vagy
Page 18 and 19: Riport Egy rendezvény, sok-sok él
Page 20 and 21: sorsok Ha nincs pénzed, akkor már
Page 22 and 23: gyerekszoba Szász Imre A csavargó
Page 24 and 25: vendégségben Malmozni jó Malom v
Page 26 and 27: ÖTLETSAROK Grillparti a kert köze
Page 28 and 29: gurulunk Jogosítvány igénylése
Page 30 and 31: KÖZÉLET - OKTATÁS Vajdasági mag
Page 32 and 33: fejtörő Sakkrovat 33. feladvány
Page 34 and 35: Óriásrejtvény Nyereményeinket a
Page 36 and 37: Műveltségi teszt 1. Milyen munká
Page 38 and 39: KÉPHISTÓRIÁK Fél szemét mindig
Page 40 and 41: nem a gólya hozza Egy év alatt h
Page 42 and 43: SAJTÓTÖRTÉNETI FELJEGYZÉSEK A B
Page 44 and 45: CSALÁDI HIRDETŐ INGATLAN Újvidé
Page 46 and 47: konyha Őszibarackos édességek Ő
Page 48 and 49: humor BORULÁS BUSZ ÚJ OTTHON Egy
Page 50 and 51: Széljegyzetek mindennapjainkról (
Page 52 and 53: péntek, augusztus 23. rtv A TV-MŰ
Page 54 and 55: szombat, augusztus 24. A TV-MŰSOR
Page 56 and 57: vasárnap, augusztus 25. rtv A TV-M
Page 58 and 59: hétfő, augusztus 26. A TV-MŰSOR
Page 60 and 61:
kedd, augusztus 27. A TV-MŰSOR TÁ
Page 62 and 63:
szerda, augusztus 28. A TV-MŰSOR T
Page 64 and 65:
csütörtök, augusztus 29. rtv A T
Page 66:
Támogasson bennünket! Fizessen el
show all

Családi Kör, 2019. augusztus 22.

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?