27.08.2019 Views

Családi Kör, 2019. augusztus 22.

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Az MNT oktatási stratégiai terve<br />

Aki az elmúlt, közel egy évtizedben foglalkozott<br />

a szerbiai és azon belül a vajdasági<br />

magyar tankönyvhelyzettel, láthatta, ahogyan<br />

egyre távolabb kerültünk az elfogadható<br />

megoldásoktól. A Magyar Nemzeti Tanács<br />

oktatási stratégiájának már 2010 folyamán<br />

is sarkalatos pontja volt a magyar tannyelvű<br />

oktatás minőségének javítása. A kitűzött<br />

fejlesztési célok között szerepelt a felsőoktatásban<br />

részt vevő magyar tanulók számának<br />

növelése, a magyar tannyelvű középiskolák<br />

megtartása és a magyar tannyelvű általános<br />

iskolákban tanuló diákok számának növelése.<br />

Később a célok közé bekerült a magyarul<br />

oktató intézmények hálózata kataszterének<br />

létrehozása, az egyéni oktatási terv szerint<br />

tanuló diákok szakszerű fejlesztésének megszervezése<br />

(sajnos sikertelenül), és olyan minőségi<br />

magyar nyelvű tankönyvek biztosítása,<br />

amelyek a lehető legnagyobb mértékben<br />

megfelelnek a közösség, a tanulók, a tanárok<br />

és a szülők elvárásainak.<br />

2015-ben még magam is azt írtam<br />

egyik tanulmányomban, hogy a szerbiai<br />

tankönyvreform keretében lehetőség<br />

mutatkozik a magyar nyelvű tankönyvek<br />

minőségének javítására is. Most a magyar<br />

tanítási nyelvű osztályoknak felkínált, egyelőre<br />

„problémás” tankönyvek szinte kivétel<br />

nélkül szerbből fordított munkák – lennének. Nincs saját tankönyvünk,<br />

nincs saját tankönyvírónk, aki megírná azokat a könyveket,<br />

amelyek a mi gyerekeink és pedagógusaink igényei, elképzelései<br />

szerint lennének kialakítva. Az MNT elnöke is hangsúlyozta, hogy a<br />

megoldást ekörül látja. Sajnos – mivel Vajdaságban a pedagógusszakmában<br />

szinte mindenki mindenkit ismer – pontosan tudjuk,<br />

hogy kik voltak azok a fiatal, képzett szakemberek, akik tudtak volna<br />

és akartak is tankönyvet írni, és akiknek az elmúlt években nem<br />

maradt helye itthon, „nem volt itt rájuk szükség” (szó szerint idézem<br />

egyiküket). Helyükre, most már tagadhatatlanul, nem állt be senki.<br />

Ennek az eredményét láthatjuk most a tankönyvhelyzetben (is).<br />

A mi tankönyveink<br />

Hogy milyenek lennének a mi tankönyveink? A jó tankönyvek,<br />

amelyeket szeretünk? A tankönyvvel kapcsolatos minőségi paramétereket<br />

csak egy adott kor társadalmi-kulturális közegében lehet<br />

meghatározni, nem léteznek önmagukban – írják a tankönyvkutatással<br />

foglalkozó szakemberek. A tankönyvhelyzet rendezésében<br />

a minőség biztosításához az intézményes tankönyvbírálati<br />

rendszer kialakítása (ott, ahol van, aki tankönyvet írjon) az egyik<br />

első lépés. Vajdaságban, magyarul, azonban nincs ilyen, s úgy tűnik,<br />

olyan szakemberek sincsenek, akik létrehozhatnának egy ilyen<br />

bírálati szempontrendszert. Az MNT által megbízott bírálók többsége<br />

gyakorló pedagógus. A legritkább esetben találkozunk olyan<br />

revizorral, aki veszi a fáradságot, és legalább hibajegyzéket készít,<br />

javaslatokat tesz, vagy valódi véleményt fogalmaz meg a rábízott<br />

tankönyvről. Minden tisztelet az övék. Legtöbbször azonban formális,<br />

elnagyolt, pár sorban megfogalmazott „véleményezések”<br />

kerülnek bele a jóváhagyási folyamat anyagába. Az „elősegíti a tananyag<br />

elsajátítását”, a „felkelti a tanulók érdeklődését”, valamint az<br />

ezekhez hasonló megjegyzések gyakorlatilag nem jelentenek semmit,<br />

ugyanis – jó esetben – a bíráló egyéni feltételezésén alapulnak.<br />

Ez az egyszerűbb út, hiszen átíratni úgysem lehet a szerzővel a<br />

BERZE GIZELLA: A PEDAGÓGUSAINK<br />

MA MÉG NEM TANANYAGFEJLESZTŐK.<br />

NEM EZ A DOLGUK, ÉS NEM ERRE<br />

VAN KÉPESÍTÉSÜK. AZ INTERNETES<br />

BÖNGÉSZÉSSEL TALÁLT TANANYAG<br />

PEDIG VAGY MEGFELEL – VAGY NEM<br />

KÖZÉLET – OKTATÁS<br />

könyvet, legfeljebb nyelvi, nyelvhelyességi<br />

kérdésekben szólhatnak bele a fordításba<br />

az MNT-ben.<br />

Egy oktatási (al)rendszer szervezése is<br />

komoly szaktudást igényel. Nem szabad<br />

szem elől téveszteni, hogy ez a szaktudás<br />

igenis megvan a szerbiai oktatáskutatás és<br />

-politika irányítói között. Ezért amikor kiadjuk<br />

a tankönyvírás lehetőségét a kezünkből,<br />

akkor tisztában kell lennünk azokkal a<br />

tényekkel is, amelyeket a tankönyvkutatás<br />

az elmúlt évtizedekben megfigyelt és dokumentált.<br />

Azokkal a hatásokkal, amelyeket<br />

most majd a saját bőrünkön érezhetünk.<br />

Mit mond a tudomány?<br />

„A tankönyvek a modern társadalmak<br />

nagy értéket képviselő szellemi és gazdasági<br />

beruházásai” – írta Fischerné Dárdai<br />

2002-ben. A felnőtt társadalom tudásának<br />

közvetítői, legfontosabb hordozói, a nemzeti<br />

oktatáspolitikák közügyei. Az intézményes<br />

nevelés kialakulása óta a tankönyv a nevelést<br />

hatalmi alapon kontrolláló állam ideológiai<br />

manifesztációja is. Nemcsak a korszellem<br />

tükröződéseként, hanem egy adott társadalmi<br />

– hatalmi – politikai rend legitimációs eszközeként<br />

is vizsgálható. Az adott kor szellemi<br />

életének tükre, kordokumentum. Általában<br />

elmondható, hogy a nagy társadalmi változások<br />

idején a tankönyvek is „paradigmaváltást” éltek át. Sőt, a bekövetkezett<br />

paradigmaváltásnak az egyik jellegzetes tünete, hogy<br />

gyors tempóban lecserélik a tankönyveket és jegyzeteket.<br />

Valószínű, hogy a tankönyv funkciójában még sokáig nem fog<br />

változni, ám formájában, hordozójában igen. Az átmeneti időszakban<br />

a hagyományos és a technikailag újabb eszközök együttélésére<br />

számíthatunk. Ezt már most megfigyelhetjük a szerbiai, újonnan<br />

kiadott „csomagoknál”. Törvényben előírt kötelezettsége a kiadóknak,<br />

hogy biztosítsák a tankönyv mellé az elektronikusan elérhető<br />

mellékleteket. Kiadótól függ, hogy mennyi munkát, tudást és anyagi<br />

eszközöket fektetnek bele a fejlesztésekbe. A tankönyvhöz tartozó,<br />

interneten elérhető tartalmak azonban nem véletlenszerűen<br />

összeszedett anyagok, hanem tervezett, szerkesztett, a tantervvel,<br />

tantervi tartalmakkal, kimeneti eredményekkel, standardokkal és<br />

kompetenciákkal összhangban lévő plusz információk vagy gyakorlóanyagok<br />

és feladatok.<br />

A tankönyveket tehát nagy valószínűséggel leváltják majd az<br />

újabb eszközök. Ez azonban nagyon távoli lehetőség a vajdasági<br />

magyar oktatásban, és semmiképpen nem képezheti magyarázat<br />

vagy kifogások alapját politikai közleményekben, hiszen – ahogyan<br />

fentebb kifejtettem – ezek az internetes anyagok szerves részei a<br />

szerkesztett, jóváhagyott, engedélyezett tankönyvnek. Annak,<br />

hogy egy magyar nyelven tanító pedagógus is tud számtalan, interneten<br />

megtalálható oktatóanyagot keresni, semmi köze nincs a<br />

tankönyvprobléma megoldásához.<br />

A pedagógusaink ma még nem tananyagfejlesztők. Nem ez a<br />

dolguk, és nem erre van képesítésük. Az internetes böngészéssel<br />

talált tananyag pedig vagy megfelel – vagy nem. Semmilyen garancia<br />

nincs arra, hogy a pedagógus ilyen módon biztosítani tudja<br />

a minőségi és versenyképes magyar nyelvű oktatást Vajdaságban.<br />

A minőség és a versenyképesség pedig nem politikai szlogen vagy<br />

szalagátvágós átadóünnepségek buzdító beszédeinek kérdése, hanem<br />

mérhető és értékelhető eredményeké.<br />

BERZE Gizella<br />

<strong>2019.</strong> <strong>augusztus</strong> <strong>22.</strong> 31

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!