Családi Kör, 2019. augusztus 22.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az MNT oktatási stratégiai terve<br />
Aki az elmúlt, közel egy évtizedben foglalkozott<br />
a szerbiai és azon belül a vajdasági<br />
magyar tankönyvhelyzettel, láthatta, ahogyan<br />
egyre távolabb kerültünk az elfogadható<br />
megoldásoktól. A Magyar Nemzeti Tanács<br />
oktatási stratégiájának már 2010 folyamán<br />
is sarkalatos pontja volt a magyar tannyelvű<br />
oktatás minőségének javítása. A kitűzött<br />
fejlesztési célok között szerepelt a felsőoktatásban<br />
részt vevő magyar tanulók számának<br />
növelése, a magyar tannyelvű középiskolák<br />
megtartása és a magyar tannyelvű általános<br />
iskolákban tanuló diákok számának növelése.<br />
Később a célok közé bekerült a magyarul<br />
oktató intézmények hálózata kataszterének<br />
létrehozása, az egyéni oktatási terv szerint<br />
tanuló diákok szakszerű fejlesztésének megszervezése<br />
(sajnos sikertelenül), és olyan minőségi<br />
magyar nyelvű tankönyvek biztosítása,<br />
amelyek a lehető legnagyobb mértékben<br />
megfelelnek a közösség, a tanulók, a tanárok<br />
és a szülők elvárásainak.<br />
2015-ben még magam is azt írtam<br />
egyik tanulmányomban, hogy a szerbiai<br />
tankönyvreform keretében lehetőség<br />
mutatkozik a magyar nyelvű tankönyvek<br />
minőségének javítására is. Most a magyar<br />
tanítási nyelvű osztályoknak felkínált, egyelőre<br />
„problémás” tankönyvek szinte kivétel<br />
nélkül szerbből fordított munkák – lennének. Nincs saját tankönyvünk,<br />
nincs saját tankönyvírónk, aki megírná azokat a könyveket,<br />
amelyek a mi gyerekeink és pedagógusaink igényei, elképzelései<br />
szerint lennének kialakítva. Az MNT elnöke is hangsúlyozta, hogy a<br />
megoldást ekörül látja. Sajnos – mivel Vajdaságban a pedagógusszakmában<br />
szinte mindenki mindenkit ismer – pontosan tudjuk,<br />
hogy kik voltak azok a fiatal, képzett szakemberek, akik tudtak volna<br />
és akartak is tankönyvet írni, és akiknek az elmúlt években nem<br />
maradt helye itthon, „nem volt itt rájuk szükség” (szó szerint idézem<br />
egyiküket). Helyükre, most már tagadhatatlanul, nem állt be senki.<br />
Ennek az eredményét láthatjuk most a tankönyvhelyzetben (is).<br />
A mi tankönyveink<br />
Hogy milyenek lennének a mi tankönyveink? A jó tankönyvek,<br />
amelyeket szeretünk? A tankönyvvel kapcsolatos minőségi paramétereket<br />
csak egy adott kor társadalmi-kulturális közegében lehet<br />
meghatározni, nem léteznek önmagukban – írják a tankönyvkutatással<br />
foglalkozó szakemberek. A tankönyvhelyzet rendezésében<br />
a minőség biztosításához az intézményes tankönyvbírálati<br />
rendszer kialakítása (ott, ahol van, aki tankönyvet írjon) az egyik<br />
első lépés. Vajdaságban, magyarul, azonban nincs ilyen, s úgy tűnik,<br />
olyan szakemberek sincsenek, akik létrehozhatnának egy ilyen<br />
bírálati szempontrendszert. Az MNT által megbízott bírálók többsége<br />
gyakorló pedagógus. A legritkább esetben találkozunk olyan<br />
revizorral, aki veszi a fáradságot, és legalább hibajegyzéket készít,<br />
javaslatokat tesz, vagy valódi véleményt fogalmaz meg a rábízott<br />
tankönyvről. Minden tisztelet az övék. Legtöbbször azonban formális,<br />
elnagyolt, pár sorban megfogalmazott „véleményezések”<br />
kerülnek bele a jóváhagyási folyamat anyagába. Az „elősegíti a tananyag<br />
elsajátítását”, a „felkelti a tanulók érdeklődését”, valamint az<br />
ezekhez hasonló megjegyzések gyakorlatilag nem jelentenek semmit,<br />
ugyanis – jó esetben – a bíráló egyéni feltételezésén alapulnak.<br />
Ez az egyszerűbb út, hiszen átíratni úgysem lehet a szerzővel a<br />
BERZE GIZELLA: A PEDAGÓGUSAINK<br />
MA MÉG NEM TANANYAGFEJLESZTŐK.<br />
NEM EZ A DOLGUK, ÉS NEM ERRE<br />
VAN KÉPESÍTÉSÜK. AZ INTERNETES<br />
BÖNGÉSZÉSSEL TALÁLT TANANYAG<br />
PEDIG VAGY MEGFELEL – VAGY NEM<br />
KÖZÉLET – OKTATÁS<br />
könyvet, legfeljebb nyelvi, nyelvhelyességi<br />
kérdésekben szólhatnak bele a fordításba<br />
az MNT-ben.<br />
Egy oktatási (al)rendszer szervezése is<br />
komoly szaktudást igényel. Nem szabad<br />
szem elől téveszteni, hogy ez a szaktudás<br />
igenis megvan a szerbiai oktatáskutatás és<br />
-politika irányítói között. Ezért amikor kiadjuk<br />
a tankönyvírás lehetőségét a kezünkből,<br />
akkor tisztában kell lennünk azokkal a<br />
tényekkel is, amelyeket a tankönyvkutatás<br />
az elmúlt évtizedekben megfigyelt és dokumentált.<br />
Azokkal a hatásokkal, amelyeket<br />
most majd a saját bőrünkön érezhetünk.<br />
Mit mond a tudomány?<br />
„A tankönyvek a modern társadalmak<br />
nagy értéket képviselő szellemi és gazdasági<br />
beruházásai” – írta Fischerné Dárdai<br />
2002-ben. A felnőtt társadalom tudásának<br />
közvetítői, legfontosabb hordozói, a nemzeti<br />
oktatáspolitikák közügyei. Az intézményes<br />
nevelés kialakulása óta a tankönyv a nevelést<br />
hatalmi alapon kontrolláló állam ideológiai<br />
manifesztációja is. Nemcsak a korszellem<br />
tükröződéseként, hanem egy adott társadalmi<br />
– hatalmi – politikai rend legitimációs eszközeként<br />
is vizsgálható. Az adott kor szellemi<br />
életének tükre, kordokumentum. Általában<br />
elmondható, hogy a nagy társadalmi változások<br />
idején a tankönyvek is „paradigmaváltást” éltek át. Sőt, a bekövetkezett<br />
paradigmaváltásnak az egyik jellegzetes tünete, hogy<br />
gyors tempóban lecserélik a tankönyveket és jegyzeteket.<br />
Valószínű, hogy a tankönyv funkciójában még sokáig nem fog<br />
változni, ám formájában, hordozójában igen. Az átmeneti időszakban<br />
a hagyományos és a technikailag újabb eszközök együttélésére<br />
számíthatunk. Ezt már most megfigyelhetjük a szerbiai, újonnan<br />
kiadott „csomagoknál”. Törvényben előírt kötelezettsége a kiadóknak,<br />
hogy biztosítsák a tankönyv mellé az elektronikusan elérhető<br />
mellékleteket. Kiadótól függ, hogy mennyi munkát, tudást és anyagi<br />
eszközöket fektetnek bele a fejlesztésekbe. A tankönyvhöz tartozó,<br />
interneten elérhető tartalmak azonban nem véletlenszerűen<br />
összeszedett anyagok, hanem tervezett, szerkesztett, a tantervvel,<br />
tantervi tartalmakkal, kimeneti eredményekkel, standardokkal és<br />
kompetenciákkal összhangban lévő plusz információk vagy gyakorlóanyagok<br />
és feladatok.<br />
A tankönyveket tehát nagy valószínűséggel leváltják majd az<br />
újabb eszközök. Ez azonban nagyon távoli lehetőség a vajdasági<br />
magyar oktatásban, és semmiképpen nem képezheti magyarázat<br />
vagy kifogások alapját politikai közleményekben, hiszen – ahogyan<br />
fentebb kifejtettem – ezek az internetes anyagok szerves részei a<br />
szerkesztett, jóváhagyott, engedélyezett tankönyvnek. Annak,<br />
hogy egy magyar nyelven tanító pedagógus is tud számtalan, interneten<br />
megtalálható oktatóanyagot keresni, semmi köze nincs a<br />
tankönyvprobléma megoldásához.<br />
A pedagógusaink ma még nem tananyagfejlesztők. Nem ez a<br />
dolguk, és nem erre van képesítésük. Az internetes böngészéssel<br />
talált tananyag pedig vagy megfelel – vagy nem. Semmilyen garancia<br />
nincs arra, hogy a pedagógus ilyen módon biztosítani tudja<br />
a minőségi és versenyképes magyar nyelvű oktatást Vajdaságban.<br />
A minőség és a versenyképesség pedig nem politikai szlogen vagy<br />
szalagátvágós átadóünnepségek buzdító beszédeinek kérdése, hanem<br />
mérhető és értékelhető eredményeké.<br />
BERZE Gizella<br />
<strong>2019.</strong> <strong>augusztus</strong> <strong>22.</strong> 31