x - EPA

1028-ban történt. 63 Marosvár: Csanád nevet kapott. A görög szerzeteseket,
Csanád, a Szent György vértanú tiszteletére épített oroszlanosi monostorba
költöztette át, korábbi monostorukat Csanád várában a nyugati kereszténység
meghonosítása végett, Gellért püspöknek adta át. A király itt 1030-ban
püspökséget létesített.
A nagyszentmiklósi aranykincs Sunád-törzs nevével poncolt rovásfeliratait
legkorábban, az 1028—1030 közötti időre lehet meghatároznunk.
Arra az időre, amikor a görög szerzetesek még nem költöztek át új oroszlanosi
monostorukba.
10. Oroszlános (monostora). A monostor 1256-ban is a Csanád-nem közös
birtoka. 64
11. Szentmiklós (az aranykincs lelőhelye). Halászóhelyeivel együtt a
Csanád-nem birtokolja mindvégig. 1284 előtt a kunok kirabolták. 65
12. Béz: 1247-ben Beez^Bez (Csanád vm.). A Csanád nembeli Bezieh
öröklött birtoka. 66
A 6. számú korsón levő rovásfelirat: Pan'u sabanud Béz. Béz saban ~
zapan~ ispán úré'. A szegélyen levő megjegyzés: ati, a török feliratokban
,férfi rokont, nővér fiát(?)' jelenti. Ez bizonyára a Csanád nemhez való rokoni
fok mértókét mutatja.
13. Az oq szó a török szótárakban nemcsak ,nyilat', hanem ,ajándék
részesedést' is jelent. A 17., 9., 10., 22. és 23. számú edények poncolt rovásfeliratában
§unad~ Csanád-törzs ~ nemzetség ajándékrészesedése mondatot
olvasom. Ez magyarázza meg a különböző, nagyrészt rokoni hagyatéki szálakon
összegyűlt aranyedények eredetét.
14. Az 5. számú korsón két karcolt kivitelű rovásfelirat van: nagidis és
Elye-bek az olvasata. Ibi = ,Ur'. Valószínűleg ennek a szónak összetétele
hasonló a pan' jelzetű feliratokkal.
15. A 11. számú poháron seng a rovásfelirat olvasata. Átírva s a r). Németh,
eine Art Gefäss' oldotta meg. Török szótárban találtam egy rokonértelmű
szót: sänäk = Krug, olvasattal. De a pohár nem korsó! (Ld. olvasatát a 32.
bekezdésben!).
16. Szanád(rév) (a Tisza partján). Zanad~Zanath~Szanád. Halászatával
együtt a Csanád-nem birtoka (1247—1337). 67
A 8. sz. tál rovásfelirata: Bolya ~ Boy a zapan Zanád-'ij kárí — egyezik
a birtok nevével. Úgy látszik, hogy a névadónak: Zanád-'ij káríjának aranyedényeit
(8., 9., 10., 3., 4., 17. számú darabokat, valamint a 8. és 17. sz.
darabok hiányzó párját: a Sunád-nemzetség szerezte meg.
63 László Gy., Jegyzetek a nagyszentmiklósi kincsről: Folia Arch. IX(1957) 151. — Kristó Gy., Megjegyzések
az ún. „Pogánylázadások" kora történetéhez: Acta Historica, XVIII. Szeged 1965, 19. pp. — Györf.y
Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, 1963, 835. pp.
64 Györffy, i.m. 1963, 865—866.
« 5 U. ott, 871—872.
« e U. ott, 849.
«' U. ott, 869—870.
62