fr01

nélkül minden szétesik. Ez azon kevés dolgok egyike, amit ebben
a könyvben biztosan állíthatok. A politikaP er defnitionery
arról szóI, hogy csoportok versengenek a hatalomért. Amióta ezt
a könyvet írom, Jemenben folyik Ali Abdullah Száleh diktátor
elúzése a hatalombóI. Végeérhetetlen tárgyalások zajlanak a tárgyalásokróI,
a pártok azon civakodnak, hogy milyen arányban
kellene helyet kapniuk a Nemzeti Párbeszéd Konferencián' Az
áhított intézmê,ny célja,hogy a nemzet jövójét demokratikusan
alakítsa. Abba most bele se kezdjünk, hogy mi történt Egyiptomban
Mubarak bukása után - ez egy másik fe)ezet témája
lesz. A lényeg, hogy a mozgalom olyan, mint a repülógép' Ha
nem ül pilóta a vezérlópultnáI, akkor lezuhan. Azt meg soha
nem lehet tudni, hogy ki szedi össze a gép darabjait.
Hogyan lehet hát biztosítani az egységet? A rövid vâlasz,
hogy nem lehet. Nagyon keveset tehetünk az&t,hogy az emberek
ne viselkedjenek úg¡ mint az emberek' és ne találjanak okot
a harcra és a szétvâlítsra. Választhatlukaz SDS példáját, és adhatunk
mindenkinek jókora szabadságot, vagy lehetünk olyanok,
mint a jemeniek, és építhetünk nagyon szigorú bizottsági
struktúrát, elóbb vagy utóbb valószínúleg kialakul a feszültség'
Annyit mindenesetre tehet az ember, hogy tanul mások taPasztalataibóI.
Korábban már beszéltem arról az alapelvröl' amit
az Otpor!-ban fejlesztetttink ki. Ez abból áll, hogy rajzolunk
egy vonalat egy papírlapra, és megnézzttk, hogy hány embert
tudunk magunk mellé állítani a vonal felénk esó oldalán. Ezt
nevezzuk választóvonalnak. Említettem Harvey Milket, akinek
végül sikerült választást nyernie, mert rájött, hogy ha kampányában
az életminóséggel kapcsolatos témákkal foglalkozik'
akkor sokkal több embert rud az oldalára állítani, mint amikor
csak olyan speciális kérdésekról beszéI, amelyek elsósorban
a homoszexuális közösséget érdeklik.
Gondolom, belátható, hogy egységre törekedni jó taktika.
fizegyiprcmi forradalmárok késóbb súlyos hibákat követtek el,
je kezdetben jól döntöttek azzal,hogy a vallási elválasztó vonalat
távolabbra tolták. A 2011-es Tahrír téri felkelés indulásakor
példâul egyes hírmagyarázík úgy vélekedtek, hogy a fundarnentalista
vallási erószak rövid idón belül véget fog vetni az
orszagban tapasztalható eufórikus hangulatnak. Tudod, hogy
reagâkak az aktivisták effe az aggodalomra? Egy pénteken,
amikor a téren számos muszlim letérdelt, hogy szent imâjába
belekezdjen, keresztény társaik valami olyat tettek, amit még
senki sem tapasztalt az orszá.gviharos történelmében. Kézen fogva
védókordont alkottak, így oltalmazták muszlim barátaikat,
hogy legyen helyük a békés imához. Két nap múlva, vasárnap,
akeresztények ünnepeltek imádsággal, és a muszlimok védték
óket. Egy alkalommal egy keresztény pâr a Tahrír téri zurzavar
kozepén a szó szoros értelmében nyilvános esküvói ünnepséget
rartott. Mikor az újdonsült házasok szembefordultak a tömeggel,
a muszlimok és a keresztények is éljenezve köszöntötték
óket. Ihab el-Kharat kopt lelkészt úgy meghatotta a téren tapasztalható
vallásos egység, hogy szokatlan áldással fordult
a tiltakozókhoz:
-Jézus és Mohamed nevében fogjunk össze - mondta. -
Folytatjuk a tiltakozást a zsarnokság bukásáig. - És ert tették.
Egy ilyen drámai példának nyilvánvalóan mindenkit ösztönöznie
kellene, akí azt fontolgatja, hogy erószakmentes akcióba
fogjon. Szomorú, de ez a szellem nagyon gyakran elvész, és ennek
általában nem a gonoszság az oka. Például Oroszországban
a Kreml hatalomösszpontosítása ellen a közelmúltban olyan
dntetési hullámok indultak, amelyek tizezrekq vonzottak az
urcá.ra. A Pussy Riot és más kreatív aktivisták által támogatott
Putyin-ellenes mozgalom hamarosan nemzetközi hírnévre
154 155