A falu szakrális kisemlékei A Drégelypalánkkal szembeni, az Ipoly folyó jobb partján található település szakrális kismelékei közül kiemelkednek a keresztek, illetve feszületek. Ezek anyaga mûkõ, homokkõ, márvány vagy öntöttvas. Legtöbbjüket a fõút, vagy a határbeli utak mentén emelték, természetesen itt is állítottak keresztet a templom mellett, vagy a temetõkertben. Találhatunk még a községben egy-egy kápolnát, barlangot, szobrot is. Ezek szinte kivétel nélkül a Mária-kultuszról tanúskodnak. Szép példája ennek az a két Piéta is, amelyrõl lentebb szólunk majd. A Fájdalmas-kápolna A falu nyugati részén, a Tesmag felé vezetõ fõút jobb oldalán áll az a kis neogótikus kápolna, amely valamikor a XIX. század végén épülhetett. A kápolnáról olvashatunk a szlovákiai mûemlékeket nyilvántartó kiadványban (Harminc a kol., 1967) és a községrõl megjelentett kis füzetben is. Ez utóbbiban többek közt az alábbiakat írják: „Ez egy kisebb, négyzet alaprajzú építmény az oromhomlokzat felõli bemenettel, sarkain falpillérekkel. Az építményben látható egy 1786-ból való színezett kõ Pieta-szoborcsoport. A kápolnán nincs semmi felirat, sem az építésre utaló dátum.“ (Resko, 2002:11) Nos, tudnunk kell, hogy a kápolna eredetileg a fõút másik oldalán állt. 1963-ban, amikor az útszakaszt szélesítették és némileg módosították, az építményt le kellett bontani. A hídvégiek akkor ezt megmentették, a szédszedett kápolnát a mai helyén újra felépítették az eredeti stílusban (Abelovszky Ferenc, 1936. Trevalecz László, 1941). A kápolna oromzata csúcsíves, és csúcsívben végzõdik üvegezett vasajtaja is. Az építményt sátortetõ fedi. Benne nem szoborcsoport, hanem egy magas, barna kõtalapzaton álló kõ Piéta látható. A szobor tehát régebbi keletû, mint a kápolna. Elképzelhetõ, hogy valamikor kápolna nélkül állt a falu elején a valamelyik felvidéki mesterrel készíttetett Sasvári Piéta. A Sasvári Szûzanya „virágzó tiszteletét“ ugyanis a XVIII. század közepétõl már falvainkban is hirdették a népies ízû, barokkos festett kõ Piéta-szobrok. ( Szilárdffy, 2003:117-123) A szépen megmunkált hídvégi színes kõszobron Mária ölében tartja a halott Jézust. A Szûzanyán lila ruha és kék palást van, fején pedig sárga korona. Krisztus feje fedetlen, jobb keze lefelé lóg, testén sebek, ágyékán fehér takaró. Mária jobb kezével Jézus fejét tartja, bal keze a halott ágyékán van. A kápolnát hosszú idõn át Bodzsár György gondozta és virágozta. Néhány éve feltörték azt, ám a szobrot nem tudták eltávolítani. Jelenleg a kápolna felújítását végzik. A temetõbeli Mater Dolorosa és Szent Anna-szobor Szilárdffy Zoltán említi a Sasvári Boldogasszonyról szóló írásában, hogy „A márianosztrai kálvárián és a bajai Rókus-kápolna népies ízû, festett dombormûvén is megtalálható barokk szobra, csakúgy, mint a Nyitra melletti Nagycétény Hármasmária nevezetû útkeresztezõdésénél álló festett kõszobor, vagy az ipolyhídvégi temetõ Mater Dolorosa-emléke, s még sorolhatnók tovább“. (2003:117-123) A falu látnivalói kapcsán pedig azt írják, hogy „A temetõben négyzet alakú talapzaton áll (...) a 18. század végérõl fennmaradt késõ barokk, színezett kõ Pietaszoborcsoport. A talapzatán, melynek falmélyedésébe színezett Szt. Anna-dombormûvet helyeztek el, úgyszintén nem látható sem felirat, sem dátum“. (Resko, 2002:11) Az egylépcsõs oszlopfejes szobortalapzat tetején látható színezett barokkos kõ Piéta-szobor hasonlít a már említett kápolnában látható alkotáshoz. A temetõ régi halottasháza elõtt elhelyezett mû ülõ Mária-szobra itt is kék palástban van. Ruhája pirosas-barnás, fején aranyozott korona és fehér fátyol van. Krisztus fején aranyozott töviskoszorú, testén ugyancsak aranyozott ágyéktakaró látható. Jobb keze Mária ruhájának aljáig lóg. Mária jobb kezével itt is Krisztus fejét, ballal ágyékát fogja. A talapzaton Szent Anna álló reliefes szobrát látjuk. Anna barna ruhában, fehér fátyolban, kék palástban van. Jobb kezében könyvet fog, bal kezét a szíve fölött tartja.
Piéta a temetõben (Csáky Károly felvétele)