BÖRZSÖNYI HELIKON

A Lourdes-i barlang
A templom elõtti téren épült terméskõbõl 1992-ben az a Lourdesi barlang, melynek mintájára újabb idõben
többet is emeltek az Ipoly menti településeken. A barlangban itt is a Lourdes-i Szûzanya és Bernadett térdelpõ szobra
látható. Mária kék övvel átkötött fehér ruhában, imára kulcsolt kézzel és rózsafüzérrel áll Bernadett elõtt. A kápolnaszentelés
után a környék lakói többször tartottak imadélutánt, ájtatosságot a barlangnál. Áll egy kis Lourdes-i barlang a 86. számú
ház kiskertjében is. Ezt Karvai László emelete hálából, s Dobos Péter plébános szentelte fel. A ház homlokzati fülkéjében
pedig egy Jézus Szíve-szobor látható.
Keresztek, feszületek, emlékmû
A településtõl keletre, az Ipolynagyfalu felé vezetõ fõút bal oldalán áll a Lestyan-kereszt. A gránitszerû szürkés
mûkõbõl készült, csipkézett szárvégû keresztnek színes öntöttvas korpusza van. Krisztus arcát az égre emeli, ágyéktakarója
piros színû. A kereszt talapzatán létra és lándzsaalakzatokat látni. A dedikáción ez olvasható: „Az Isten/ dicsõségére/
állítták/ LESTYAN MIHÁL/ és neje/ SZUROVI ERZSÉBET/ 1900“.
A falutól nyugatra, az Ipolyságra vezetõ út jobb oldalán, a hajdani major közelében áll a Rizsaföldi-kereszt.
A magas barnásszürke homokkõtalapzaton ma egy újabb keletû mûkõkereszt látható ezüstözött vaskorpusszal. A keresztet
néhány évtizede szántás közben egy traktor ledöntötte. Régi homokkõ korpuszát az ipolysági egyházi iskola udvarán
helyezték el.
A Tagi-út mellett, a volt szövetkezeti telep közelében látható a Zábrádi-kereszt, vagy Homoki-kereszt. A csipkézett
szárvégû kõkereszt korpusza ezüstözött vas, az ég felé emelt Krisztus-fejjel. A kõkereszt dedikációja alatt korsó és kehely
reliéfje látható, amely ritka ábrázolási mód tájainkon. Lejjebb Jézus Szentséges Szívének dombormûve kapott helyet, az
oldalakat pedig lándzsaalakzatok díszítik. A helyi kiadványban Lábbadi-keresztként említik e szakrális emléket, bizonyára
a rossz olvasat eredményeként. Egyébként a dedikáción az állíttató neve is hibásan íródott. A teljes dedikáció így hangzik:
„Az Isten/ dicsõségére/ álitá/ ZÁBBADI JÁNOS/ 1911“. Búzaszenteléskor e keresztig jött ki a pap a prosocióval.
Az Öreghegyi-kereszt dedikáció nélküli. A kis falukönyvben 19. századi öntöttvas keresztként emlegetik (2002:12).
Nos, ez valójában egy INRI-feliratos csipkézett szárvégû homokkõkereszt, amely egy magas terméskõtalapzaton áll.
Korpusza öntöttvas, fejét és ég felé fordító ezüstözött Krisztussal. A keresztet kovácsolt vaskerítés veszi körül.
Az Alvégi-keresztrõl azt olvashatjuk, hogy az mûkõbõl készült öntöttvas korpusszal 1949-ben. Adatközlõm
szerint ez sokkal régebbi, Csajka Mihály állíttatta, s 1949-ben csak felújították. (Abelovszky Ferenc, 1936) A szürkés
mûkõvel bevont kereszt korpusza sárgás színûre festett öntöttvas. Krisztus feje jobbra fordítva, testén ágyéktakaró van.
Dedikációja így szól: „Az Isten/ dicsõségére/ állítva/ 1949“.
A Templom melletti kereszt 1950-bõl való. A háromlépcsõs, ezüstös vaskorpuszos, fekete márványkeresztet
Buzák József és neje, Semetke Margit állíttatta.
Az egyenes szárvégû, INRI-feliratos, sárgás Központi temetõkereszt homokkõbõl készült, a helyi kiadvány szerint
a XVIII. században. Dedikációja nem olvasható. Korpusza is kõ, Krisztus feje enyhén jobbra fordított, ágyéktakarója
fehérre festve.
Az új ravatalozó mellett is áll egy fekete márványkereszt öntöttvas korpusszal. Dedikációján ez áll: „AVE CRUX
SPES UNICA/ Hálából Istennek/ Imáinkat a jó Isten meghallgatta/ Fogságból és betegségbõl/ megszabadulva
készítette/ Hlavács Vince és neje Kovács Mária/ 1995“.
A fõút közelében, egy kis parkban áll az a feketemárványból készült emlékkõ, melyet 2002-ben állítottak, s ezt
írták rá: „Sírjaik idegenben,/ Emlékük szívünkben,/ Nyugodjanak békében./ Az I. és II. világháborúban elhunyt/
hõseink emlékére/ Ipolyhídvég polgárai/ 2002.“