Konferenciakötet letöltése - ELTE Eötvös József Collegium - Eötvös ...

EGEDI-KOVÁCS EMESE
A rejtélyes görög könyv
Chrétien de Troyes regényében
Chrétien de Troyes XII. századi francia szerző második, Cligès című regényének előszavában
egy görög könyvet jelöl meg műve forrásaként, melyre állítása szerint a beauvais-i Szent
Péter-katedrális könyvtárában bukkant. Az irodalomtörténészek a könyvet nem tudják azonosítani,
a kritikai kiadás jegyzete szerint a szerző azt csak kitalálta, mert komolytalanná vált volna,
ha szóbeli forrást említ. Bár középkori francia szerzőknél valóban előfordul, hogy kitalált műre
hivatkoznak, Chrétien regényénél azonban úgy gondolom, érdemes közelebbről megvizsgálni
a kérdést, annál is inkább, mert az ephesos-i Xenophón Ephesiaka című görög regényével feltűnő
– eddig feltáratlan – hasonlóságot mutat. A vizsgálat két okból is fontos lehet: egyrészt a
középkori francia regény születése és formálódása kapcsán egy új, lehetséges tényezőre világíthat
rá: nevezetesen az antik görög szerelmi regény hatására. Másrészt Chrétien regényével,
a Cligèsszel kapcsolatos fontos kérdésre is választ adhat: mi lehet az oka annak, hogy Chrétien,
ebben az egy regényében – szembehelyezkedve a korabeli divattal – a szerelemről meglepően
új nézeteket vall. A Cligès egyik érdekessége ugyanis az, ami miatt a szakirodalom csak „anti-
Trisztán”-ként emlegeti, hogy bár az alaphelyzet ugyanaz, mint a Trisztán és Izoldában, mégis a
szereplők, kiváltképp a hősnő eltérő gondolkodása miatt a történet a visszájára fordul. (Chrétien
egyébként a Cligès-t megelőzően maga is megírta Trisztán és Izolda történetét.)
Chrétien regénye két részből áll: az első Cligès szüleinek szerelmét beszéli el, csupán a második
rész szól a címadó hősről. Cligès története, a Trisztán legendához hasonlatosan, szerelmi
háromszöggel kezdődik. Cligès, nagybátyja kísérőjeként lánykérőbe érkezik a német császár
udvarába. A menyasszony – fénice – azonban a nagybácsi helyett az ifjú Cligès-be szeret bele.
A szerelem azonban hiába kölcsönös, fénice-nek hozzá kell mennie Cligès nagybátyjához. A
kiindulópont tehát ugyanaz, mint a Trisztán és Izoldában. Van azonban egy lényegi különbség:
míg Izolda elfogadja, hogy Márk király feleségeként Trisztánt titokban szeresse, Fénice számára
elképzelhetetlen, hogy szerelmén kívül más férfival is együtt legyen. átmeneti megoldással
dajkája, Thessala szolgál, aki egy bájitalt készít, mely a férjben azt az illúziót kelti, mintha a
nászéjszakán együtt lenne feleségével. A probléma azonban továbbra is fennáll: fénice nem
tartozhat egyszerre két férfihoz. A két fiatal ezért szökési tervet eszel ki: Thessala olyan szert ad
21