Konferenciakötet letöltése - ELTE Eötvös József Collegium - Eötvös ...

az anyagát.” Csapodi feltételezése szerint tehát Janus nem egyszerűen a másolója, hanem a
szerzője volt a Vocabulariumnak.
mindezt azonban Kapitánffy István 1991-ben, az Irodalomtörténeti Közleményekben megjelent
írásában cáfolta. Bebizonyítja, hogy a bécsi kódex másolat, amelyet egy VII. századi kódexre, a
Harleianus 5792 jelzésűre vezethetünk vissza. Az alapművet Georgius Goetz publikálta a Corpus
Glossarium Latinorum című munkájában. Goetz Praefatiójából kiderül, hogy a VII. századi kódexnek
van egy IX. századi, Galliában keletkezett másolata is, a cod. Laudunensis 444. Ezen
kívül további tíz XV. és XVI. századi másolat maradt fenn, köztük a Bécsben őrzött Vocabularium
is.
A Janus szerzőségére vonatkozó álláspontok ismertetése után tekintsük át a Vocabularium szerkezetét
a 224. folium versójának írásképe alapján (1. kép)! Világosan elkülönülnek egymástól
a bal oldali, görög lémmákat és a jobb oldali, latin megfeleléseket tartalmazó columnák. Egy
lap általában 26 versust tartalmaz. A görög szavakon jelölték a hehezetet és a hangsúlyt is,
bár tévedések előfordulnak. rövidítések használata a görög főszövegben nagyon ritka, a latin
lémmáknál viszont általános jelenség. A görög és latin megfeleléseket nem vízszintes soronként
írta a scriptor, hanem először a görög oszlop készült el, majd utána a latin. Az eljárást jellegzetes
hibák bizonyítják: például a 174. folium versóján (2. kép) jól látható, hogy a latin columna
scriptorának a 6. versusban egy sorral lejjebb „ugrott” a szeme, és a hetedik görög lémmához
tartozó latin megfelelőt írta be a hatodik görög tétel mellé. A tévedését a nyolcadik versusban
vette észre, ekkor a hatodik sorban a két oszlop közé írta be a mti helyes latin megfelelőjét,
a nequidet. Ezután pedig egy-egy vonallal – ahogy azt egy megfeleltetős iskolai gyakorlatban
tennénk – összekötötte a görög lémmákat a hozzájuk tartozó, elcsúszott latin értelmezéssel.
Továbbá már Kapitánffy István rámutatott, hogy a columnákat különböző tollal írták: a latin szavakat
puhábbal, a görög szavakat keményebbel, mert azok egyenletesen vékony vonalakból
állnak.
mindezek alapján egyértelmű, hogy először a görög columnát írták be és csak azután a latint.
már azért sem valószínű, hogy Janus volt a scriptor, mert egy nyelvtanuló valószínűleg inkább
vízszintes soronként haladt volna, hogy a másolás folyamata közben is bővítse a szókincsét.
Sőt, az sem kizárt, hogy két külön kéz munkája a görög, illetve a latin írás. de hogy magyarázhatjuk
akkor michael denis bejegyzését? Kapitánffy István szellemes érvelése szerint a
megjegyzés igazat állít, de nem a Vocabularium egészére vonatkozik, hanem csak önmagára:
Janus a Ianopannniodeir kezdetű mondatot írta a saját kezével, frissen
szerzett görög nyelvtudását próbálgatva. A bejegyzés tehát azt nem bizonyítja, hogy Janus saját
használatára maga állította össze a szószedetet, de még csak azt sem, hogy ő másolta volna,
csupán azt támasztja alá, hogy a szótár valóban Janus tulajdonában volt, ő is használta.
A görög és a latin lémmákat tartalmazó columnákon kívül számos, főleg a margóra írt bejegyzést
is olvashatunk a Vocabulariumban, amelyeket nem a főszöveg scriptorai írtak. Ezek a széljegyzetek
láthatóan nem egyetlen kéztől származnak, csábító a feltételezés, hogy az egyik írás Janus
kezét rejti. A feltevést azonban nehézkes bizonyítani, mert a humanista költőtől nem maradt fenn
számottevő írásminta.
A legtöbb széljegyzet egy görög kéztől származik. miként az a 174. folium versójának bal margóján
is jól látszik (2. kép), az írás lendületes, folyamatosan haladó. Bejegyzései jobbára rövid,
34