Konferenciakötet letöltése - ELTE Eötvös József Collegium - Eötvös ...

„Nem, Aischinés, ne beszéd közben tartsa az ember ruhája alatt a markát, hanem inkább követsége
alatt tartsa szépen eldugva. de te ellenkezőleg, akkor bezzeg kinyújtottad, oda tartottad,
szégyent hoztál összes itt jelenlevő honfitársaidra, s íme, most még neked áll följebb, s azt
hiszed, elég némely siralmas mondásodat bemagolnod, eléjük szavalnod, hogy meg ne lakolj
olyan roppant gaztettekért! Meglakolsz bizony, még ha kalappal a fejeden szaladgálsz is szerteszét,
úgy szidalmazol.” (Gyomlay Gyula fordítása)
Az idézetben szereplő „kalap” (görögül pildion) szó kulcsszerepet játszik a plutarchosi elbeszélésben
is. (megjegyzendő ugyanakkor, hogy Plutarchos Solónjának romlott szövegét Bryan
egészítette ki az adott helyen, éppen démosthenésre hivatkozva, de a konjektúrát – mivel egyelőre
nem született jobb megoldás – általában elfogadják a filológusok.) ha tehát elhisszük, hogy
Plutarchos is pildion-t írt elődje nyomán, akkor meg kell vizsgálnunk, mit jelenthetett a szó.
démosthenés koráig két szerzőnél találkozunk a pildion-nal. Először Aristophanés
Acharnaibeliek című drámájában fordul elő, ahol dikaiopolis koldusgúnyát kunyerál Euripidéstől,
és a rongyok mellé fejfedőt is kér kiegészítésül. Sajnos Aristophanés nem határozza meg pontosan,
hogy ez milyen jellegű ruhadarab lehetett, mysiai jelzője csak arra utal, hogy Euripidés
elveszett Télephos című drámájának címszereplője mysiában élt, és ennek a színdarabnak a
kellékeit kéri kölcsön dikaiopolis. A szövegösszefüggés alapján a sapka funkciója mégis világos:
viselője nyomorult helyzetét fejezi ki, szánalmat kelt iránta és egyfajta védelmet nyújt számára.
A második forrásunk, Platón Állama a gyógyítással hozza kapcsolatba a pildion-t: „Ha azonban
valaki nagyon hosszadalmas kúrát rendel neki, gyapjúkendővel (pildia) csavargatja körül
a fejét…” (Szabó miklós fordítása) Sajnos nem tudhatjuk, hogy pontosan milyen képzeteket keltett
ez a korabeli görögségben.
A démosthenés-szöveg esetében felvetődött az is, hogy a pildion iróniát fejez ki; elképzelhető
ugyanis, hogy a IV. századra már elterjedt a szónak az orvosi gyakorlatban való használata, és a
beteg, majd ezt továbbfejlesztve: őrült emberhez tartozó tárgynak gondolták.
Végül, egy egészen más sapkatípusra alkalmazhatta a szót a démosthenés-kortárs Antiphanés.
Elveszett Antaios című vígjátékának egyik töredékében egy idős görög férfi öltözetét jellemezte,
s minthogy a többi ruhadarabot mind pozitív jelzővel illette, az éltes férfiú pildion-ja is tekintélyt
parancsolhatott viselőjének.
melyik sapkatípusra gondolhatott hát démosthenés? Tökéletesen egyik sem illik a kontextusba,
ezért nem elképzelhetetlen, hogy a szóban forgó kalap inkább a követek védettséget biztosító,
szokásos viselete lehetett. Ezen értelmezés szerint tehát démosthenés arra figyelmezteti
Aischinést, hogy ezúttal még a követruha sem fogja megvédeni.
A „követ” szó előfordul Solón fennmaradt versrészletében is. értelmezéséhez térjünk vissza egy
kicsit az elégia szövegéhez: „Mint követ (krx) érkezem én Salamis gyönyörű szigetéről…”
Ennek alapján több modern kutató is elképzelhetőnek tartja, hogy Solón nagyobb nyilvánosság
előtt lépett föl, és elégiája egy politikai beszédet helyettesített a népgyűlésben. Bowie azonban
nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a szónak csak metaforikus értelme van. Párhuzamként említi
Archilochost, aki erpn-nak, és Theognist, aki kancának nevezi magát versében. Bowie
az elégia előadását inkább egy symposion keretébe ágyazná. nagyjából ezt az álláspontot képviseli
marco fantuzzi is, aki azt állítja, hogy a második sorban szereplő ntormeno
fordulattal egy az Odysseiából is jól ismert kifejezésre utalhatott Solón. Egyéb párhuzamok alap-
27