A Mi KÃ³rhÃ¡zunk 2010. jÃºnius - Szent JÃ¡nos KÃ³rhÃ¡z

More documents

Recommendations

Info

óbeteg-rendelése is van, ahol kardiológiai szakrendelés, kardiológiai szakambulancia és belgyógyászati szakambulancia működik. 1999-ben az osztály megpályázta és elnyerte a Semmelweis Orvos - tudományi Egyetem akkreditált képzőhely minősítést, korábban pedig a Kardiológiai Szakmai Kollégium minősítette az osztályt kardiológus képzőhellyé. A Magyar Hypertónia Társaság az osztályt Hypertónia Centrumnak ismerte el. Az itt dolgozó orvosok folyamatosan részt vesznek az orvostanhallgatók gyakorlati és elméleti oktatásában, a szakorvosképzésben és az orvostovábbképzésben. Jánosi András professzor a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanára és a Kardiológiai Tanszék meghívott külső előadója. Tavaly kórházunk belgyógyászati osztályai közül a CMI és az ágykihasználás aránya itt volt a legmagasabb, a halálozási arány pedig a legalacsonyabb. 1989-ben alakult az osztályon a „Szív Adj a Szívnek” közhasznú alapítvány, melynek segítségével jelentősen sikerült javítani a kardiológiai betegellátás színvonalán. Alapít - ványi forrásból valósulhatott meg többek között a WC-k és fürdőszobák számának növelése, a földszinti bejáratoknál a szélfogó ajtók felszerelése, valamint az alagsor falainak szigetelése. Minden nem orvos szakdolgozó évente rendszeres szociális támogatást kap az Alapítánytól. A főorvos úr elmondja: osztályán soha nem volt gond az orvosok létszámával az elmúlt húsz évben. „Büszke vagyok a munkatársaimra, mert jó szakemberek és becsületes emberek. Annak is nagyon örülök, hogy sokan vannak, akik a kezdetektől folyamatosan velem dolgoztak, s az eltávozottak közül többen visszajárnak önkéntes segítőként.” Jánosi professzor kevés szavú, szigorú egyéniség, akinek vasalt köpenye gondoskodó szívet takar. A törődés az osztályon is meglátszik. Még az asszisztens is fülembe súgja: nekünk van a legjobb főnökünk! Kardiológia a Margitban ASzent Margit Kórhában dr. László Zoltán főorvos vezeti a Kardiológiai Osztályt. Pár perc alatt kiderül: egy kardiológus dinasztia tagjával ülök egy szobában. Az édesapa, dr. László Lajos, az elsők között végzett szívkatéterezést annak idején a Város majorban. „Sajnos fiatalon meghalt, nem érte meg az ötvenedik születésnapját – mondja László doktor – Remek apa volt, személyiségében pedig ízig-vérig orvos, s annak ellenére, hogy korán elment közülünk, olyan mértékben hatott ránk, hogy a húgom is és én is kardiológusok lettünk.” A friss diplomás orvos 1980-ban a SOTE III-as Belklinikán kezdett, s itt lett belőle belgyógyász, majd kardiológus. Ez a Klinika még a 70-es években felköltözött a Svábhegyre, a valamikori Svábhegyi Tüdő szana - tórium épületébe. „Ez a hely olyan volt, mint egy elvarázsolt elefántcsonttorony – emlékszik vissza a főorvos úr. – Semmi más nem számított, csak a beteg érdeke és a szakmaiság, abban az időben még nem 6 • A Mi Kórházunk voltak az egészségügyben ilyen kiélezett financiális problémák. Akkor is sokat dolgoztunk, de most visszagondolva úgy érzem, hogy jóval kisebb volt rajtunk a terhelés. Nagyon nehéz volt például hasi ultrahang vizsgálatot szerezni, endoszkópos vizsgálathoz jutni, a laboratóriumi diagnosztika is gyerekcipőben járt még, mégis betegcentrikusabb volt az orvoslás. Manapság a technika sokat könnyít a gyógyítás öszszetett folyamatában de saj nos az emberi beszélgetésnek, az orvos személyiségének kevesebb szerep jut.” László Zol - tánt 1998-ban nevezték ki osztályvezető főorvossá, ekkor a SOTE III-as Belklinikát már a Kútvölgyi Tömbbe költöztették. Ezt követően vezetőként megfordult a csepeli, majd a tatabányai kórházban is, de az előbbi megszűnt, a tatabányai belgyógyászatot pedig úgy vonták össze, hogy egyszerre 165 ágy tartozott kardiológiával, gasztroenterológiával, hematológiával, diabetológiával, nefroló-
giával és még bőrgyógyászattal is a felügyelete alá. „Nehezen lehetett áttekinteni azt a mammut osztályt, minden nap más részlegen viziteltem – folytatja László doktor – a nagy betegforgás miatt szinte nem volt mód ugyanazt a beteget ismételten látni a viziten. Két évig mindennap lejártam Pestről, amikor egy nap megpályáztam a Szent Margit Kórház Kardiológiai Osztályát, melyet immáron hetedik éve vezetek. Elődöm, Holló János tanár úr, egy csodálatos csapatot és légkört örökített rám, ami kicsit emlékeztet a nyolcvanas évek III-as Belklini - kájának közösségére. Itt is szeretik, ismerik a beteget, tudják pontosan az anamnézist, és lelkiismeretesen megtesznek mindent a beteg gyógyulásáért. Ez a kitűnő orvos–beteg kapcsolat nem általános sajnos a mai egészségügyben.” Az osztály 49 aktív ággyal és 15 kardiológiai rehabilitációs ággyal rendelkezik. Kardiológiai szempontból az egész III. kerület tartozik a Margitba, s ezen kívül 34 háziorvosnak az általános belgyógyászati hátterét jelenti a Kardiológiai Osztály. Főleg speciális kardiológiai ellátást igénylő betegek jönnek az osztályra: pl. ritmuszavarban, szívizomgyengeségben, koszorúsér betegségben, szívinfarktusban, vagy billentyű betegségekben, szívelégtelenségben szenvedők, vagy akiknek pacemekert, szívritmusszabályozót kell beültetni. Az invazív kardiológiai kivizsgálást a Margit Kórház betegeinél is a Városmajorban végzik. Manapság a szívsebészet szerepét egyre inkább átveszi az invazív kardiológia. Katéteres technikával ma már sok olyan dolgot meg tudnak oldani az orvosok, ami korábban csak műtéttel volt lehetséges. László főorvos elmondja: hogy a betegségek előfordulásának országos trendjeitől a Margit Kórház sem különbözik, vagyis nagyon sok a kardiovaszkuláris megbetegedés, ezért kardiológusra fokozottan szükség van. Infarktus előfordulása tekintetében ugyan mutatkozik javulás, de Európában még mindig a listavezetők egyike vagyunk. Francia or - szágban, Spanyol ország ban például ötödannyi szívinfarktus van, mint nálunk. Ennek lehet egyik oka a mediterrán étrend, de minden bizonynyal sokkal fontosabb a társadalmi és szociális háttér és a lényegesen fejlettebb egészségkultúra. László doktor úr hangsúlyozza: csak egészséges életmóddal vigyázhatunk a szívünkre. Ne hízzunk meg, és szakítsunk időt a rendszeres mozgásra. A doktor úr maga is lelkes kerékpározó, gyakorta felteker családjával (sportos feleség, három fiú + egy kutya!) Dobogókőre, a Prédikáló - székre, a Csóványosra vagy hasonló mesés hegyekre. A kirándulások sokat segítenek a kikapcsolódásban. „A két évvel ezelőtti kórházegyesítés sok feszültséget okozott az osztályon, mert nagyon megnövekedtek a logisztikai és az adminisztrációs terhek – mondja a főorvos úr. – Jelenleg az egységes informatikai rendszernek köszönhetően lényegesen jobbak a viszonyok. Az ügyeleteket sem egyszerű megszervezni, mert az utóbbi időben, ahogy csökkentek az ágyszámok, úgy nőtt az ellátási terület. Ebből adódóan csak az igazán súlyos betegeknek van lehetőségük bekerülni az osztályra. A gondot sokszor az okozza, hogy nincs kellő kiáramlás a krónikus osztályok felé. Sajnos időnként a krónikus betegek „fojtják meg” az aktív betegellátást. A másik állandósult gond: a nővérhiány. Nehezen tartható az a helyzet, ha 40-45 betegre délután már csak mindössze két nővér jut. Hogy vonzóbb legyen az ápolónői státusz, minden eszközzel segíteni próbálunk. Mi is létrehoztunk egy Alapítványt, de az itt befolyt összeg nem elég az ápolók rendszeres és érdemi támogatására. Az alapítvány még nagyon friss és a mai időkben nem adakoznak könnyen sem a cégek, sem a magánemberek.” Az osztály alapvetően belgyógyászati jellegű, ezért a kezeléshez kevésbé eszközök, inkább megfelelő gyógyszerek kellenek. László főorvos szerint az alapvető gyógyszerekből nincsen hiány, eddig még mindig el tudták látni gyógyszerrel a betegeiket. Sokat segítenek a különböző gyógyszercégek is. Amikor a főorvos úr tudományos szakterülete felől érdeklődöm, kiderül: Ph.D. dolgozatát a vérnyomásszabályozás kérdéseiből írta. Meg - tudom, hogy két évet Grazban töltött ösztöndíjas kutatóként, ahol űrmedicinával is foglalkozott az ottani Élettani Intézetben. A súlytalanság körülményei között ugyanis különösen fontos, hogyan alakul az ember keringése és miként lehet visszatérni a földre collapsus nélkül. Jelenleg elsősorban a keringési elégtelenség klinikuma és vizsgálata érdekli. A Kardiológiai Osztály a Margit egyik legrégebbi, belgyógyászati jellegű osztálya. Az osztályt több, mint két évtizeden át dr. Holló János tanár úr, a főváros belgyógyászati szakfelügyelő főorvosa vezette, s ő minden tekintetben a kórházi belgyógyászati ellátás legmagasabb színvonalát honosította meg. Jelen - leg valamennyi osztályos orvos a belgyógyász szakképesítés mellett rendelkezik kardiológiai szakvizsgával is. Az Intenzív Részleg a legsúlyosabb kardiológiai kórképek ellátására is alkalmas. „Büszke vagyok osztályunk teljesítményére, vezetőként megpróbáltam óvni Holló tanár úr örökségét. Bízom benne és remélem a betegek is ezt tapasztalják: jól sáfárkodtam ezzel az értékes örökséggel.” Székely Ilona A Mi Kórházunk • 7
Page 1 and 2: A MI KÓRHÁZUNK Fővárosi Önkorm
Page 3 and 4: Két év a kórház élén Interjú
Page 5: Szívünk ügye a kórházban Kardi
Page 9 and 10: látogatási időben: délután há
Page 11 and 12: Az ápolási szakma lelkei Boldog I
Page 13 and 14: Ápolók Nemzetközi Napja Az aláb
Page 15 and 16: ünnepségeket, énekeltem, táncol
Page 17 and 18: Felesége letette a könyvet. Fára
Page 19 and 20: tettek száma, egyre nő a megbeteg
Page 21 and 22: Helytörténeti séta a János Kór
Page 23 and 24: HÍREK Május 15-én szűréssel eg

A Mi KÃ³rhÃ¡zunk 2010. jÃºnius - Szent JÃ¡nos KÃ³rhÃ¡z

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?