2004 autumn - Pannonhalmi FÅapátság
2004 autumn - Pannonhalmi FÅapátság
2004 autumn - Pannonhalmi FÅapátság
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Melki meditáció<br />
PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG<br />
Templomba menet sokszor megálltam egy római sírkő előtt, amely Marcus Aurelius idejéből, a II. századból<br />
származik, és a templom kerengő felőli bejárata előtt látható. Egy Cupita nevű asszony állíttatta, aki elvesztette<br />
tizenhat éves fiát, akit Aiuccionusnak hívtak, és lányát, Secundinát, aki pedig csak hat évet élt. A felirat szerint<br />
az anya nemcsak nekik, hanem magának is készíttette („Cupita mater viva fecit et sibi”). Kőbe véste fájdalmát:<br />
a baloldalon a fiát római ruhában egy kis galambbal ábrázolta, ami a lélek jelképe, és mindmáig gyakori szimbólum<br />
a sírokon. A jobb oldalon a lányát kezében gránátalmával, amely az örökélet jelképe. A sírkőből egy<br />
keresztény templom oltárköve lett, majd a melki apátság kerengőjébe kerül ajándékozás révén.<br />
Nyáron a kolostor imatermében a szerzetesi<br />
imádság hét órakor kezdődik,<br />
utána pedig a szentmise következik a<br />
kápolnában. Reggel még csendes volt a<br />
napközben turistacsoportokkal tele<br />
levő templom, a szerzetesi kórusban<br />
ülve szemléltem a barokk fénykorának<br />
mesterművét. A hatalmas főoltár központjában<br />
meglepő módon nem egy<br />
festmény, hanem ember nagyságú szobrok<br />
állnak, középpontban Szent Péter<br />
és Pál találkozása vonja magára a tekintetet.<br />
Szent Péter alakja egy kicsit tudatosan<br />
magasabb, mint a lehajló Pálé,<br />
mellettük próféták szobrai állnak. Dávid<br />
király a lantját fogja, és koronás fejével<br />
Szent Péterre néz. Az oltáriszentségtartó<br />
fölött a pápai tiara idézi fel<br />
részben a katolikus egyház tanítását az<br />
apostoli utódlásról, másrészt mindenkori<br />
vezetőjét. Nehezen vettem ki, hogy<br />
mi is lehet a halvány bordó háttér. De<br />
aztán rájöttem: ez is egy hatalmas színházi<br />
függöny, mert függönyt festettek a<br />
Szent Benedek, illetve Szent Kolomán,<br />
a kolostor védőszentje tiszteletére állított<br />
mellékoltár hátteréül, valamint a<br />
kápolna és az imaterem falaira is a kereszt,<br />
illetve egy bibliai jelenet köré. A<br />
barokk a „szent színház” (theatrum<br />
sacrum) tere, ez az egyik titka.<br />
Az apostolok fölött egy óriási korona<br />
látható, a tekintetet még magasabbra<br />
emelve a földgolyón ülő Atyát látjuk,<br />
mellette Mózes és Áron, legfelül pedig<br />
a messze sugárzó, győzelmes kereszt<br />
van. A kinyíló függöny közepén a második<br />
Timóteus levélből vett részlet olvasható<br />
latin nyelven, amely magyarul<br />
így hangzik: „Csak azt koszorúzzák meg, aki szabályszerűen harcol.” Szent Pál ezt a hasonlatot az ókori<br />
sportversenyek világából kölcsönzi, ahol babérkoszorúval koszorúzták meg a győzteseket. A korona mellett<br />
pálmaágat tartó angyalok láthatók, amelyek jelzik, hogy ez a korona nem egy királyi koronát vagy a pápáét<br />
jelképezi elsősorban, hanem az igaz hívőket megillető élet koronáját, amelyet az Atyától kapunk.<br />
Az egyik délután a nyugalomba vonult apát úr, Bukhard Ellegast tanulmányát olvastam, amelyben Paul Troger<br />
festményeit elemzi, aki az osztrák barokk apátságok legjelentősebb festője volt. Szűz Mária-oltárképeiről, freskóiról<br />
az apát úr azt állapította meg, hogy az egyik jellemzőjük az ellenreformációs cél, mert a gonosz alak, akit<br />
Mária legyőz, az evangélikusokra és a kálvinistákra utal. A melki templom ’színpadképe’ vagy a győri egykori<br />
jezsuita, a mai bencés templom freskója, Loyolai Szent Ignác megdicsőülése is hasonló célt szolgálhatott. A<br />
melki szószék főalakja egy asszony, aki keresztet tart, és a Napba néz, amely Krisztus ősi szimbóluma. A gonosz<br />
megpróbálja lerántani, de az angyalok védelmezik az igaz hitet megjelenítő asszonyt, a gonosz korabeli<br />
jelentését pedig nem nehéz kitalálni.<br />
8