Közigazgatási jog Általános rész 2011 - Miskolci Egyetem

- 10 -
A vázolt igazgatási modell általánosságához kapcsolódva meg kell jegyeznünk, hogy a gyakorlatban
- az igazgatás tárgyától függően - egyes elemek elmaradhatnak, mások összeolvadhatnak egymással,
így tiszta formában a modell nem feltétlenül jelentkezik minden igazgatási tevékenységnél. A
törvényszerűségek feltárása céljából, másrészt didaktikai okokból azonban elengedhetetlennek tartjuk
az ilyen fokú általánosítást. A továbbiakban - az összefüggések áttekintése céljából - csak röviden
foglalkozunk az egyes elemek lényegével.
a.) A célkitűzés az igazgatási ciklus determináns eleme. Az igazgatás által „igazgatott” fő tevékenység
és magának az igazgatásnak is az összes többi eleme a célkitűzés megvalósításának szolgálatában
áll. Az igazgatási ciklus a cél szempontjából lehet egyszeri lefutású és lehet ismétlődő, mely
utóbbi esetben az igazgatási ciklus körforgásáról beszélünk. Egyszeri lefutás esetén az igazgatás az
ellenőrzéssel lezárul, mivel megállapítást nyert a cél megvalósulása. Az igazgatási ciklus körforgására
egyrészt akkor kerülhet sor, ha a döntést vagy a végrehajtási szakaszt korrigálni kell (ilyenkor
újból indul a tervezés, döntés és a végrehajtási szakasz mindaddig, amíg a cél meg nem valósul),
másrészt akkor, ha maga a célkitűzés folyamatos fő tevékenységet feltételez. Például egy munkafolyamat
eredményét meghatározott paraméterek között kell tartani. Ebben az esetben a végrehajtási
szakasz állandóan ismétlődik, a paraméterek túllépése esetén pedig mindig újabb igazgatási ciklus
indukálódik.
b.) Az információgyűjtés és feldolgozás fázisában a célkitűzés birtokában megkezdődik az előkészítő
szakasz, melynek során a döntés megalapozását szolgáló információk különböző információs
csatornákon (írásban, beszéd formájában, telefonon, számítógépi kijelző berendezéseken, stb.) kerülnek
az igazgatási személyzethez. A begyűjtött információk szerint az igazgatást végzők egyrészt
újabb és újabb lehetséges megoldásokat tárnak fel, másrészt a már feltárt kivitelezési alternatívákat
ellenőrzik. Ebből következik, hogy az információ-feldolgozási szakasz és a tervezési szakasz nem
különíthető el élesen egymástól, sokszor a kettő egy szellemi munkafolyamatban megy végbe.
Maga az információáramlás minden esetben információs rendszereken keresztül valósul meg,
melyek lehetnek tudatosan kiépített, vagy spontán rendszerek. Az adatfeldolgozási technika rohamos
fejlődése ma már egyre inkább a tudatosan kiépített információrendszerek felé fordítja a figyelmet,
egyre több, modern technikai bázison alapuló információrendszert hoznak létre. Mindez lehetővé
teszi, hogy az információgyűjtés és feldolgozás terén a gépi technika forradalmasítsa az igazgatást, és
ezzel az emberi munkatevékenység hatékonysága is folyamatosan növekedjen.
10