Közigazgatási jog Általános rész 2011 - Miskolci Egyetem

- 4 -
hordozza az egyéni tevékenységek közös céltól való eltávolodásának lehetőségét. A koordinációnak
lesz az a feladata, hogy a cél és a munkamegosztás között feszülő ellentmondást kiküszöbölje.
d.) A meghatározás szerint végül az igazgatás fogalmához tartozik a célkitűzés eléréséhez szükséges
személyi és tárgyi feltételek biztosítása is. Ez a tevékenység is pluszként jelentkezik a célkitűzést
megvalósító fő tevékenységhez képest, ugyanakkor az együttműködésnek szintén szükségszerű
velejárója. Elkülönült egyéni tevékenységek esetén minőségileg másként jelentkezik a feltételek biztosítása,
részben egybeolvad a fő tevékenységgel. Az együttműködés bővülésével azonban egyre növekszik
a szerepe és mivel a célkitűzés megvalósításához szorosan kapcsolódó kiegészítő tevékenységről
van szó, az igazgatás fogalomkörébe soroljuk.
Az igazgatás fogalmával összefüggésben tisztáznunk kell a szervezés fogalmát is. Addig, amíg a
szervezéstudományi szakirodalom többé-kevésbé egységes annak megítélésében, hogy a szervezés
lényeges tartalmát a koordináció jelenti, az igazgatás és szervezés fogalmának viszonyát illetően
már több féle nézettel találkozhatunk. Ezek egyik csoportja a szervezést és igazgatást szinonim fogalomnak
tekinti, a másik csoportba tartozók pedig a két fogalom között különbséget tesznek.
a.) Szentpéteri István szerint a szervezés szónak valóban használatos olyan szűkebb értelmezése,
amelyiket a mi viszonyaink között is nyugodtan azonosíthatunk az igazgatással. A szervezet azonban
felölel egy sor olyan kategóriát is, amelyet az igazgatás fogalomrendszerébe nem lehet maradéktalanul
beilleszteni. Végül is szerinte a szervezéselméletnek az igazgatáson kívüli szervezési viszonyokkal
is foglalkoznia kell, ezért a szervezés az igazgatásnál tágabb kategória.
b.) A szervezést és igazgatást azonos tartalmú fogalomnak tekinti Szamel Lajos. Mindkét fogalom
tartalmát elemezve arra a következtetésre jut, hogy: bizonyítottnak vehetjük, miszerint az igazgatás
egyenlő a szervezéssel, igazgatás és szervezés nem az egész és rész viszonylatában állnak, hanem
egybeeső fogalmak.
c.) H. Fayol, az igazgatástudomány egyik klasszikus képviselője a szervezés és igazgatás között
olyan értelmű megkülönböztetést tett, hogy az igazgatást tekintette tágabb fogalomnak, a szervezést
pedig ezen belül helyezte el, mint az egyik tevékenységi elemet. Szerinte az igazgatás a következő
elemekből tevődik össze: tervezés, szervezés, parancsolás, koordinálás, ellenőrzés. Fayol szervezés
alatt a személyi és tárgyi feltételek biztosítását értette.
d.) Véleményünk szerint a két fogalom viszonyának tisztázása során a tartalmi elemekből célszerű
kiindulni. Ehhez igénybe vesszük az előző meghatározáson kívül Kovács Istvánnak a magyar szaki-
4