Közigazgatási jog Ãltalános rész 2011 - Miskolci Egyetem
Közigazgatási jog Ãltalános rész 2011 - Miskolci Egyetem
Közigazgatási jog Ãltalános rész 2011 - Miskolci Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
- 6 -<br />
Az igazgatás alanya és tárgya - mivel mind a kettő a társadalom szervezete - elvileg egybeeshet.<br />
Ilyenkor az igazgatottak egyben igazgatnak is, vagyis a társadalmi önigazgatás tiszta formában érvényesül.<br />
Ez az egybeesés azonban csak kivételesen fordul elő, általában csak kisebb társadalmi<br />
szerveknél, vagy spontán társadalmi csoportoknál. Már a legkisebb csoportokra is az jellemző, hogy<br />
huzamosabb együttműködés esetén elkülönül az igazgatást végző személye és legfeljebb csak az<br />
alapvető döntéseket hozza meg maga a teljes közösség. Példa volt erre az ősközösségi társadalom<br />
nemzetség intézménye. A nemzetség hatalmát a népgyűlés gyakorolta, azonban itt megválasztották a<br />
nemzetség vezetőjét és hadvezérét, akinek elsősorban igazgatási funkciói voltak. Az igazgatás alanya<br />
és tárgya tehát már az államiság kezdetei előtt elkülönülési folyamaton megy keresztül.<br />
Ez az elkülönülési folyamat a modern társadalomban éri el a tetőpontját, ahol az igazgatást a társadalom<br />
erre a célra specializálódott, önálló szervezetrendszere látja el, de emellett az elkülönültség<br />
különböző fázisaiban lévő szervezetek valamennyi típusa megtalálható. Az igazgatás tárgya pedig itt<br />
már az egész, államilag szervezett társadalom, a maga valamennyi szervezetével és szervezetrendszerével<br />
együtt. Az elkülönülési folyamat két végpontja között azonban több elkülönülési fázis figyelhető<br />
meg.<br />
Az első fázisban a szervezeten belül elkülönül ugyan az igazgatást végzők személye, de ők ugyanúgy<br />
végzik a szervezet fő tevékenységét, mint a szervezet többi tagja. Ez volt jellemző a céhrendszerű<br />
ipari termelésre, de ez jellemző napjainkban is, például a kisebb magánvállalkozásokra.<br />
A második fázisban a szervezeten belül már létrejön a kizárólag csak igazgatással foglalkozók<br />
szervezete, vagyis az igazgatás alanya és tárgya teljes mértékben elkülönül. Ez az elkülönülés - az<br />
ipari termelés példájánál maradva - jellemezte már az egyszerűbb üzemeket, majd a termelő-szolgáltató<br />
szervezetek egészét.<br />
Az elkülönülés harmadik fázisa már a modern társadalom időszakára esik, amikor is kialakulnak a<br />
kizárólag igazgatással foglalkozó önállósult szervezetek, amelyek az igazgatás egyes részfunkcióira<br />
specializálódnak. Ilyenek az adatbankok, a különböző tervező, szervező, koordináló, stb. intézmények.<br />
Az igazgatás alanyának és tárgyának differenciálódási folyamatában a döntő ok a társadalmi<br />
munkamegosztás fejlettsége. Az igazgatás tárgyaira vonatkozó társadalmi munkamegosztás hatása<br />
történelmileg és egy adott kor társadalmában egyaránt nyomon követhető. Történelmileg az ősközösségtől<br />
a modern társadalomig vezet ennek az elkülönülési folyamatnak az útja, egy adott korban pe-<br />
6