Közigazgatási jog Általános rész 2011 - Miskolci Egyetem

- 8 -
Erre a kérdésre úgy válaszolhatunk, hogy a társadalmi jelenségek lényegének megértése, feltárása
és a felismert törvényszerűségek hasznosítása minden esetben feltételez bizonyos mértékű általánosítást,
rendszerezést. Ez az állandóan ismétlődő általánosítás vezethet el ahhoz, hogy a felismert törvényszerűségeket
az alaptevékenység hatékonyságának emelése érdekében konkretizálhassuk. Bizonyára
ezek az okok indokolják, hogy az igazgatástudománnyal foglalkozó szerzők többségét foglalkoztatja
az igazgatás tartalmi köre, vagyis az a kérdés, hogy milyen elemekből áll az igazgatás? Az
egyes felfogások általában abban különböznek egymástól, hogy a szerzők egyik csoportja igyekszik
részletes felsorolást adni az igazgatási tevékenységi elemekről, mások viszont csak a domináns elemeket
emelik ki.
A következőkben példaként ismertetünk néhány külföldi és hazai felfogást. Elsőként említjük a
francia H. Fayol 1.1. pontban már említett álláspontját, mely szerint az igazgatás a tervezésből, szervezésből,
parancsolásból, koordinálásból és ellenőrzésből áll. Ez a felsorolás többé kevésbé nyomot
hagyott valamennyi nézetben, ugyanis ezek közül egy vagy több elem mindegyikben megtalálható.
Időrendben az amerikai szerző-páros, L. Gulick és L. Urwick követte Fayolt, akik 1937-ben közzétett
gyűjteményes kötetükben foglalkoztak az igazgatás tartalmával. Gulick szerint az igazgatás elemei
a következők: tervezés (Planning), Szervezés (Organizing), Személyzeti tevékenység (Staffing),
Döntés (Directing), Koordinálás (Coordinating), Tájékozódás (Reporting), Pénzügyek (Budgeting).
Az angol szavak kezdőbetűiből nevezzük rendszerét POSDCORB-nak.
Fayol és Gulick-Urwick rendszerének összevetéséből az látszik, hogy Fayol nagyobb mértékű általánosítást
végzett, elemei a szervezet valamennyi tevékenységére vonatkoznak. Gulick és Urwick
viszont kiemel két speciális területet, a személyzeti és pénzügyi tevékenységet, ezért rendszerükben a
határvonalak elmosódnak és a rendszer alkalmazási köre leszűkül.
A magyar szerzők közül Palicz András a tervezést, szervezést, döntést, utasítást és ellenőrzést tekinti
a vezetési funkcióknak, Ladó László szerint pedig három alapvető vezetői funkció létezik: a
tervezés, a szervezés és az ellenőrzés.
A bemutatott felfogások az igazgatás tartalmi elemeit tekintve ugyan jelentősen eltérőek, abban
azonban a felfogások többsége megegyezik, hogy az igazgatás (szervezés, vezetés) tartalmi lényege
két fő tevékenységből áll, egy tervező, előkészítő szakaszból és egy kivitelező szakaszból.
Amennyiben ezt a két szakaszt az igazgatás fogalmával egybevetjük, azt találjuk, hogy mind a kettő
egy célnak, az igazgatás által kiszolgált fő tevékenység céljának a megvalósítását szolgálja. Ennek a
8