Közigazgatási jog Általános rész 2011 - Miskolci Egyetem

- 38 -
közigazgatási szervek az irányítástól mérsékeltebb befolyást jelentő szakmai felügyeleti, koordináló
és orientáló feladatokat látnak csak el.
3.) Az állam szociális és egészségügyi funkciója az előzőekhez hasonlóan szintén elsősorban a
közigazgatás intézetirányító feladatán keresztül érvényesül, ezen kívül azonban itt is teret kap kisebb
mértékben a szakmai felügyelet (pl. egészségügyi magánszférában), továbbá itt még ki kell
emelnünk a szociális és kisebb mértékben az egészségügyi feladatokhoz is kapcsolódó hatósági jogalkalmazó
feladatot is.
A szociális területen a közigazgatási szervek hozzák létre, látják el anyagi eszközökkel és irányítják
a szociális gondozás teljes intézeti hálózatát. A hatósági jogalkalmazói feladatok itt egyrészt
az intézetek szolgáltatásainak igénybevételével függenek össze, másrészt a közigazgatási szervek
közvetlenül nyújtanak szociális támogatást a rászorulóknak anyagi vagy természetbeni juttatás
formájában.
Az egészségügyi ellátási feladatkör szintén magába foglalja az intézetek hálózatának létrehozását,
anyagi eszközökkel való ellátását és irányítását. A szakmai felügyeletet a közigazgatási szervek
itt általában intézeteik útján látják el, ezen túlmenően a hatósági jogalkalmazói feladat során lehet
módjuk az egészségügyi magánszféra felügyeletére. A hatósági jogalkalmazás egyéb feladatai a közérdekű
gyógyító-megelőző tevékenység területére esnek, ahol általában a kötelezés és a szankcionálás
formáját öltik.
4.) Az állam belső védelmi funkciójából eredő közigazgatási feladatkörök a rendészeti és a védelmi
feladatcsoportokból tevődnek össze. A rendészeti feladatcsoportba soroljuk a közrend és közbiztonság
megteremtésének, valamint a tűzrendészetnek a feladatait. Mindkét feladat esetében a
közigazgatási szervek maguk látják el az alapvető feladatokat, így a közrend és közbiztonság érdekében
végzett rendfenntartást, bűnmegelőzést és bűnüldözést, a tűzrendészet keretében pedig a tűzmegelőzést
és a tényleges tűzoltási feladatot. Ezek közül a tényleges tűzoltás önmagában nem közigazgatási
feladat, de mint materiális tevékenység, ahhoz szorosan kapcsolódik. Mindkét területen
találkozhatunk azonban a társadalom tagjainak és öntevékeny csoportjainak a segítő jellegű közreműködésével,
melyben a feladat erőteljes közérdekű jellege domborodik ki. A rendfenntartó, bűnmegelőző
és bűnüldöző feladattal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy annak ellátása a közigazgatási
jogi eszközökön túlmenően igényli a büntetőjogi és büntetőeljárás-jogi eszközöket is. A tűzrendészet
keretében viszont a tűzmegelőzés körében találhatunk hatósági jogalkalmazói feladatot.
38