Közigazgatási jog Általános rész 2011 - Miskolci Egyetem

- 16 -
rendkívül gyorsan működött. Feljegyezték például, hogy Ázsiából Indiába egy hét alatt továbbítottak
információt.
Sokkal több adattal rendelkezünk az athéni állam és ezzel együtt az athéni közigazgatás kialakulásáról.
Ebben a társadalomban a nemzetségi igazgatás korában - vagyis mintegy három ezer évvel
ezelőtt - ugyanazok az igazgatási szervek léteztek, mint általában bármely más nemzetségi alapokon
nyugvó társadalomban. Így létezett tanács, létezett a hadvezér és a népgyűlés is. Ismeretes, hogy a
társadalom 360 nemzetségből állott, amelyek 12 phátriát és 4 törzset alkottak. Az államiság felé vezető
úton az első lényeges állomás a Théseusnak tulajdonított alkotmány volt, i.e. a VIII. században.
Ebben kimondták, hogy a feladatok egy részét, az úgynevezett közös feladatokat, az athéni tanács
veszi át. Ezen kívül a népet három osztályba sorolták: a nemesek, a földművesek és kézművesek osztályába.
Az alkotmány kimondotta azt is, hogy hivatalt csak az első osztályba tartozó nemesek viselhettek.
Az államiság következő állomása Dracon archon tevékenysége, aki i.e. 621-ben írásban foglalja
a törvényeket, a magántulajdon megszilárdítása érdekében. A következő lépés Solon alkotmánya
volt i.e. 594-ből. Ez felemeli a tanács tagjainak a számát 4x100 főre, mely már mutatja a nemzetségi
közösségek fokozatos felbomlását, vagyoni osztályokat bevezetvén. A népet felosztják tehát az
500, 300, 200 és 200 alatti mérő gabonával rendelkezők osztályára. Ennek a felosztásnak a célja itt is
az, hogy kimondhassák, melyik osztály tagjai viselhetnek közhivatalt. Az alkotmány értelmében csak
az 1-3. osztály tagjai viselhetnek hivatalt, főhivatalt pedig csak az 1. osztálybeliek. A harmadik állomás
az athéni állam kialakulása során Kleisthenesz alkotmánya, i.e. 509-ben. Ebben kimondják az
állam terület szerinti felosztását, tagozódását. Az államot 100 demosra osztják, melyek elöljárót,
pénztárost, bírákat választanak, és minden 10 demos alkot egy törzset, amely 50 tanácstagot küld a
tanácsba. Ezen kívül rendőrséget hoznak létre. Ebben az időszakban jelenik meg az az apparátus,
amelyik kizárólag igazgatási tevékenységgel foglalkozik, és már rendelkezik olyan közhatalmi
eszközökkel, amelyek a döntései végrehajtását biztosítják. A másik lényeges vonása ennek az alkotmánynak
a terület szerinti tagozódás kimondása, vagyis ezáltal szentesítést nyert a nemzetségi társadalom
felbomlása, amelyben még a vérségi-nemzetségi kötelék és nem a terület szerinti tagozódás
volt az összetartó erő.
Az athéni állam kialakulásához hasonló folyamatot figyelhetünk meg a római állam és azzal
együtt a római közigazgatás kialakulása során. A királyság korában itt is az ismert nemzetségi szervezet,
a népgyűlés, a tanács (a szenátus) és a király (rex) látta el az igazgatási feladatokat. A teljes
nemzetségi társadalom 300 nemzetségből, 30 kúriából és 3 törzsből tevődött össze. Az államiság- és
16