Közigazgatási jog Ãltalános rész 2011 - Miskolci Egyetem
Közigazgatási jog Ãltalános rész 2011 - Miskolci Egyetem
Közigazgatási jog Ãltalános rész 2011 - Miskolci Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
- 20 -<br />
2.2. A közigazgatás fogalma<br />
Az 1. pontban a közigazgatást az állami igazgatás speciális területeként határoztuk meg, olyan<br />
igazgatási tevékenységként, melyet az igazgatás alanya közhatalom birtokában végez. Az állami<br />
igazgatás tipikus formáiban, az állami vállalatok, intézetek igazgatási tevékenységében az állami jelleget<br />
az állami tulajdonból vezethetjük le. Ezeket az állam - szervezetei útján - hozza létre, látja el<br />
vagyonnal, és amíg szükséges, gondoskodik működésükről. A közigazgatási szervezeteket szintén az<br />
állam hozza létre, gondoskodik működésükről, ennyiben állami jellegű ez az igazgatási tevékenység<br />
is, azonban ezen túlmenően ezeket a szervezeteket az állam - hasonlóan az igazságszolgáltatási szervezetekhez<br />
- közhatalommal ruházza fel. Ennek birtokában a közigazgatási szervezet a tőle független<br />
szervezetek és magánszemélyek <strong>jog</strong>ait és kötelességeit érintő döntéseket hozhat, továbbá azok végrehajtása<br />
érdekében - önkéntes teljesítés hiányában - kényszereszközöket alkalmazhat.<br />
A közigazgatás lényegének további feltárása két úton közelíthető meg. Vizsgálható, mint egy sajátos<br />
szervezetrendszer a társadalom irányítását végző szervezetrendszerek között (organikus szempontból),<br />
másrészt vizsgálható tartalmi szempontból is, mint a közigazgatási szervezetrendszer által<br />
kifejtett sajátos tevékenységfajta (materiális szempontból). A két eltérő vizsgálati szempont eltérő<br />
módszereket és egyben eltérő tudományos szemléletet igényel. A közigazgatás, mint szervezetrendszer<br />
vizsgálata szervezéstudományi nézőpontból célszerű, mivel a szervezéstudomány a szervezetek<br />
és szervezetrendszerek belső törvényszerűségeit tekinti tárgyának. Tartalmi szempontból viszont a<br />
közigazgatás közhatalmi jellegéből, mint alapvető kritériumból kell kiindulnunk, ez pedig kifejezetten<br />
<strong>jog</strong>tudományi kategória. A társadalomnak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a közhatalom<br />
gyakorlásának lehetőségét és határait szigorúan <strong>jog</strong>i keretek közé szorítsa. A közigazgatási tevékenység<br />
tartalmi feltárása ezért a <strong>jog</strong>i keretek tartalmának vizsgálatát igényli, mely <strong>jog</strong>tudományi nézőpontú<br />
megközelítést feltételez.<br />
Megjegyezzük, hogy a későbbi tanulmányok során, a Közigazgatási <strong>jog</strong> 4. című tantárgy elsajátításánál,<br />
további szempontokat is alkalmazni fogunk a közigazgatás fogalmának meghatározásakor!<br />
2.2.1. A közigazgatás szervezéstudományi fogalma<br />
A szervezéstudományi fogalom megadását megelőzően két kérdést indokolt tisztázni. Egyik az, hogy<br />
milyen hatása volt (van) a szervezéstudománynak a fogalomra, a másik pedig az, hogy hogyan alakul<br />
a társadalomirányítás szervezetrendszere. Éppen ezért a továbbiakban e két kérdésre adjuk meg a<br />
választ, a következők szerint.<br />
20
Change language