Közigazgatási jog Ãltalános rész 2011 - Miskolci Egyetem
Közigazgatási jog Ãltalános rész 2011 - Miskolci Egyetem
Közigazgatási jog Ãltalános rész 2011 - Miskolci Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
- 26 -<br />
Az államszervek az állami feladatokat kettős minőségükben látják el. Egyrészt, mint közhatalmi<br />
szervek tevékenykednek, vagyis az állami akaratot kényszereszközök igénybevételével érvényesítik,<br />
másrészt, mint szervezők (igazgatási szervek) látják el feladataikat. Az államszerveken belül az<br />
egyes szervtípusoknál ez a kétfajta minőség eltérő módon jellemző. A törvényhozás esetében elsősorban<br />
a közhatalmi jelleg található. Ez az állami akarat kinyilvánításában és azoknak az eszközöknek,<br />
közöttük a kényszereszközöknek a meghatározásában jelentkezik, amelyekkel az akarat végrehajtását<br />
biztosítani kell. A közigazgatási szervek esetében ezzel szemben megtalálható ugyan a közhatalmi<br />
jelleg is, mivel kényszereszközök itt is alkalmazhatók, azonban a tevékenységre a szervező<br />
(igazgatási) jelleg is hasonló mértékben jellemző. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási szervek nemcsak<br />
hatóságként működnek, hanem az elérendő célok érdekében biztosítják az igazgatási ciklus társadalmi<br />
méretű működését. Az igazságszolgáltatási szervek tevékenységére hasonlóan a képviseleti<br />
szervekhez, szintén a közhatalmi minőség dominanciája a jellemző. Az igazságszolgáltatás funkciója<br />
a <strong>jog</strong>viták eldöntése illetőleg a <strong>jog</strong>sértés megtorlása, a kényszereszközökkel áll szoros kapcsolatban.<br />
Az utóbbi évek magyar fejlődésében azonban megfigyelhető egy olyan tendencia is, amely szerint az<br />
igazságszolgáltatás bizonyos mértékben végrehajtói feladatokat lát el. Ezek korábban közigazgatási<br />
feladatokat képeztek, és fokozatosan kerültek át a bírósághoz. A cégbíróság például mintegy közigazgatási<br />
feladatként lát el nyilvántartási és felügyeleti teendőket egyes gazdálkodó szervezetek vonatkozásában.<br />
Ez azonban az igazságszolgáltatás alapvető funkcióját a juris-dictiot nem érinti, az<br />
továbbra is közhatalmi minőségben érvényesül.<br />
3.) Politikai jellegű társadalmi szervek<br />
A társadalomirányítás harmadik összetevője a politikai jellegű társadalmi szervek csoportja.<br />
Ezek a társadalmi önigazgatási alapon álló szervezetek azon csoportjai - a pártokon túlmenően -,<br />
amelyek politikai célzattal és nem valamely munkatevékenység ellátására jöttek létre. A politikai<br />
célzat esetükben azt jelenti, hogy ezek a szervek áttételesen részt vállalnak a társadalomirányító döntések<br />
meghozatalában azáltal, hogy egyes társadalmi csoportok, rétegek érdekeit társadalmi eszközökkel<br />
közvetítik a döntést hozó szervekhez. A politikai jellegű társadalmi szervek között kiemelkedő<br />
szerepet játszanak a szakszervezetek, amelyek kifejezetten érdekvédelmi tevékenységet látnak el.<br />
Érdekvédelmi céllal jönnek létre továbbá az egyes elkülönült csoportokat és rétegeket képviselő társadalmi<br />
szervek is, mint például az ifjúsági szervezetek, a nők, a nyugdíjasok, a nemzeti kisebbségek,<br />
etnikumok stb. érdekvédelmi szervei. Létrejöhetnek szűkebb csoportok, szakmák érdekvédelmére is<br />
ilyen szervek, mint például a különböző szakmai kamarák, például az ipar-kamara, orvos-kamara,<br />
26
Change language