Közigazgatási jog Ãltalános rész 2011 - Miskolci Egyetem
Közigazgatási jog Ãltalános rész 2011 - Miskolci Egyetem
Közigazgatási jog Ãltalános rész 2011 - Miskolci Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
- 48 -<br />
lyezik a fő hangsúlyt, vagyis szerintük a működésre vonatkozó <strong>jog</strong>anyag lényeges funkciója a működési<br />
korlátok meghatározása. Ez utóbbit a közigazgatás közhatalmi jellegéből vezetik le, ugyanis a<br />
közigazgatás, mint közhatalmi szervezet csak a törvényi keretek között és végrehajtó jelleggel működhet<br />
szerintük, ahogy ezt a közigazgatás fogalmánál is hangsúlyozták.<br />
Az 1945 utáni szakirodalom abból az általános felfogásból indul ki, hogy a <strong>jog</strong>rendszer <strong>jog</strong>ágakra<br />
tagolásának alapja a <strong>jog</strong>i szabályozás tárgya és módszere lehet. Ezt a közigazgatási <strong>jog</strong>ra<br />
is alkalmazva az a következtetés lesz az általános, hogy a közigazgatási <strong>jog</strong> a közigazgatási szervek<br />
végrehajtó-rendelkező tevékenysége során keletkező társadalmi viszonyokat, sajátos módszerrel szabályozó<br />
<strong>jog</strong>szabályok összessége. Sajátos módszernek a <strong>jog</strong>viszonynak a végrehajtó-rendelkező tevékenységgel<br />
való kapcsolatát, az alá-fölérendeltségi viszonyok gyakori szabályozását, a <strong>jog</strong>viszonyok<br />
egyoldalú létrejöttét és a <strong>jog</strong>szabálysértésért való feltétlen felelősséget jelölik meg. Ezt az álláspontot<br />
fejti ki Berényi Sándor az 1975-ben és 1981-ben megjelent tankönyvekben.<br />
Egy másik felfogás szerint, melyet Madarász Tibor képvisel, a közigazgatási <strong>jog</strong> tárgyát a<br />
szabályozott társadalmi viszonyok szerint nem lehet elkülöníteni, mivel az olyan széleskörű, amely<br />
más <strong>jog</strong>ágak tárgyát is képezheti. Ezzel a felfogással annyiban egyetértünk, hogy a közigazgatás valóban<br />
rendkívül szerteágazó társadalmi viszonyokat érint, azonban ez a tény még önmagában nem<br />
zárja ki azt, hogy az azokat szabályozó normákban találhassunk közös sajátosságokat.<br />
Az első közös sajátosság magában a szervezet elkülönültségében rejlik. A közigazgatás szervezetét<br />
szabályozó normák értelemszerűen a közigazgatási <strong>jog</strong> anyagába kell, hogy tartozzanak.<br />
Amennyiben azokat a magatartásokat vizsgáljuk, amelyek a közigazgatási szervezet tevékenységével<br />
kapcsolatosak, úgy azt találjuk, hogy azok legáltalánosabban a közigazgatás végrehajtó tevékenységével<br />
függenek össze. A közigazgatás rendeltetése a végrehajtás, ennek érdekében a közigazgatási<br />
szerv és más <strong>jog</strong>alanyok tevékenységet fejtenek ki, a tevékenységük során kifejtett emberi magatartást<br />
a <strong>jog</strong> szabályozza, és ebben a szabályozó <strong>jog</strong>anyagnak az a közös sajátossága is megtalálható,<br />
amely egy <strong>jog</strong>ágba rendezi azokat.<br />
Erre alapozva a közigazgatási <strong>jog</strong>ot úgy határozhatjuk meg, hogy az azon <strong>jog</strong>szabályok összessége,<br />
amelyek a közigazgatás szervezetét és a működése során a végrehajtó tevékenységével összefüggő<br />
társadalmi viszonyokat szabályozza. A közigazgatási <strong>jog</strong>i szabályozás fő tárgykörei, mindezek alapján<br />
a következők:<br />
- a közigazgatás szervezete,<br />
- a közigazgatási szerv eljárása,<br />
48
Change language