Közigazgatási jog Általános rész 2011 - Miskolci Egyetem

- 36 -
jelentősen eltérő eredményre lehet jutni attól függően, hogy a közös célokat hogyan csoportosíthatjuk.
Az általánosan elfogadott csoportosítás szerint ezek a közös célok az állam funkcióiból vezethetők
le, mivel a közigazgatás fő feladatköreinek ellátása a törvényhozói és az igazságszolgáltatási
feladatokkal együtt végül is az állami funkciók érvényesülése érdekében történik.
A 2.2.1. pontban részletezett állami funkciók alapján a közigazgatási feladatokat az alábbi fő feladatkörökre
és feladatcsoportokra oszthatjuk:
1.) A közigazgatás gazdaságszervező feladatköre két nagy feladatcsoportra osztható, a közhatalmi
és a tulajdonosi feladatok ellátására.
a.) A közhatalmi gazdaságszervező feladatcsoport keretében a közigazgatási szervek törvényi keretek
között, jogalkotás útján, vagyis normatív módon meghatározzák a gazdálkodási környezetet,
a gazdasági tevékenység korlátait, a közigazgatási szervek gazdaságszervező feladatainak határait.
Példák ezekre az árszabályozási, engedélyezési, szankcionálási témakörökben alkotott kormányrendeletek.
A közhatalmi feladatkör másik részét a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói
feladatai alkotják. A hatósági jogalkalmazás során a közigazgatási szerv a gazdálkodási tevékenységet
közvetlenül befolyásolja például a tevékenység engedélyezésével, korlátozásával, megszüntetésével,
vagy a szankcionálásával. Ide tartozik például a különböző gyártási engedélyek kiadása, a közegészségi
okokból történő tevékenységkorlátozás, vagy az egyes környezetvédelmi bírságok kiszabása.
b.) A tulajdonosi gazdaságszervező feladatcsoport az állami tulajdon nagyságrendjének függvényében
jelentkezik közigazgatási feladatként. Ezt a feladatot a közigazgatási szervek az állami vagyon
közérdekű hasznosítása céljából látják el, melynek megnyilvánulása az állami részvétellel működő
gazdálkodó szervek létrehozása, valamint az állami vagyonnal való közvetlen rendelkezés.
Az állami részvétellel működő gazdálkodó szervek esetében a működtetés jellemzője, hogy a közigazgatási
szervet törvény hatalmazza fel jogok gyakorlására, ezen túlmenően azonban nem avatkozhat
be a gazdálkodási tevékenységbe. A gazdálkodó szerv tehát ebben az esetben is rendelkezik egy
relatív önállósággal, ami egyébként a piaci viszonyok közötti gazdálkodás alapvető feltétele. Az állami
vagyonnal való közvetlen gazdasági célú rendelkezés lehet hasznosítási célzatú (eladás, tőkebefektetés,
stb.), lehet gazdálkodást élénkítő célzatú (kölcsönök, támogatások nyújtása) és lehet beruházási
célzatú (az állami egyedi nagyberuházások esetében).
36